Országosan telepítik a stroke döntéstámogató rendszert

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) vezetésével megvalósult a „Mesterséges Intelligencia alapú központi döntéstámogató rendszer kialakítása a hazai akut stroke-ellátó rendszer fejlesztésére” c. pályázat, melynek keretében új, a hazai közellátásban még nem elterjedt eljárás került meghonosításra. Az innovatív fejlesztés felgyorsítja az akut stroke betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos javítását.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében 1,286 milliárd forint vissza nem térítendő, európai uniós és hazai költségvetésből megvalósuló, társfinanszírozott támogatás segítségével realizálódik - tudatták a program zárása kapcsán.Koponyaűri erek elzáródásánál a visszafordíthatatlan agyi károsodás kockázata az elzáródástól kezdve rohamosan nő, az önálló életre alkalmas túlélés esélye pedig percről percre csökken. Ezért kritikusan fontos, hogy a megfelelő terápiás döntés a lehető leggyorsabban és legpontosabban megtörténjen, különös tekintettel arra, hogy agyalapi nagyér-elzáródás esetében a beteget azonnal az ilyen esetek kezelésére alkalmas centrumok valamelyikébe kell továbbszállítani.  Az új eljárás célja, hogy az ország bármely stroke centrumába stroke gyanújával sürgősséggel felvett betegről készült képalkotó vizsgálat (koponya CT) eredménye magyar fejlesztésű eRAD távdiagnosztikai hálózaton keresztül központi, felhőben működő szerverre kerüljön, ahol a mesterséges intelligenciával (MI) működő szoftver azonnal értékeli. Az értékelést követően a szoftver a feldolgozott, a károsodásokat kiemelő képanyagot, valamint a terápiás döntés szempontjából kritikus számszerűsített paramétereket automatikusan visszaküldi a vizsgálatot végző intézménynek, továbbá annak a fogadó ellátóhelynek is, ahová szükség esetén a beteget speciális ellátásra tovább kell szállítani.

„Jelenleg a terápiás döntéshozatal 60-80 percet is felemészthet a radiológiai leletezéssel, a konzultációval a felvevő és fogadó intézmények között és a hagyományos eszközökkel történő képtovábbítással. Ez az idő az új eljárással 15-20 percre rövidíthető” – mutat rá med. habil. Dr. Szikora István projektvezető, az OMIII főorvosa. A rendszer emellett internetkapcsolat segítségével online kommunikációt biztosít a beteget primeren felvevő, és továbbszállítás esetén a beteget fogadó intézmény ügyeletes munkatársai között. Minden adattovábbítás a GDPR adatvédelmi előírásainak megfelelően történik.

„A mesterséges intelligencia szoftverek új megközelítést adnak a modern gyógyászatban, főként a megelőzés, szűrés területén. Büszkék vagyunk, hogy a világon először Magyarországon került bevezetésre egy országos szintű stroke döntéstámogató rendszer telepítése” – jelentette ki Dr. Chadaide Zoltán neurológus, a Brainomix szoftverfejlesztő cég Közép-Európai igazgatója. A nagyméretű képek könnyebb célba érését egy 1999 óta magyar fejlesztésű távdiagnosztikai platform az eRAD tette lehetővé.„A távdiagnosztika területén sikerült egy olyan szoftvert fejlesztettünk, mely nem az összes közel 400 képből álló sorozatot küldi vissza a beküldő kórház részére, csupán a Brainomix számára feldolgozáshoz szükséges 40 képet, 90%-al csökkentve a hálózat túlterheltségét mindezt biztonságos 2048 bit erős kulccsal titkosított vonalon”- adta hozzá Ligeti Gábor, az eRAD műszaki igazgatója.

A projekt az EFOP-5.2.6-2020-00004 azonosítószámú Országos Intézetek transznacionális és innovációs fejlesztései c. felhívás keretében az OMIII 1145 Budapest Amerikai út 57. alatti telephelyén mint központi egységben, valamint az ország további 27 stroke centrumában valósul meg 2022-2027-ben. „A Kormány az elmúlt években kiemelt célként fogalmazta meg a mesterséges intelligencia alkalmazását az egészségügy területén is, a 2020-ban megalkotott Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában és az egy évvel később elfogadott Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiában számos egészségügyi tárgyú intézkedés szerepel, úgy, mint a prevenció, szűrés, diagnosztika területén történő MI alkalmazások fejlesztése, a képi diagnosztika, a központi nyilvántartások elemzésén alapuló preventív szűrések, terápia és diagnosztikus döntéstámogatás. Az MI elterjedését jól mutatja az is, hogy a hazai egészségügyi intézményekben 94 kórházból 16 már használ MI alapú rendszereket, 33 kórház tekintetében pedig a mesterséges intelligenciát támogató eszközök beszerzése jelenleg is folyamatban van” – fejtette ki beszédében Sári Károly főosztályvezető, a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságának képviseletében.

„A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások soha nem látott szintre emelkedtek. Magyarországon növekedett a legnagyobb arányban a kutatás és fejlesztés területén dolgozók aránya az EU-ban 2010 óta, szám szerint 97,3%-al. Víziónk az innováció és politikatudomány területén 3%-os GDP arányos ráfordítás a K+F területén, ezzel Magyarország a TOP 10 Európai innovátora közzé kerül 2030-ig. Ezen források 40%-a az egészségtudomány területén hasznosul, így jöhetnek létre ilyen kitűnő projektek mint a mai” – összegezte záróbeszédében Dr. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Miniszterhelyettese.