Magyar kutatók tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékeket
Eredményeik átírják a képet arról, hogy a mediális szeptumnak milyen - agyhullámok zavarával járó - betegségekben lehet szerepe.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) szakemberei hazai és nemzetközi partnereikkel együtt felfedezték, hogy az emlősök előagyában található, mediális szeptum nevű terület kulcsszerepet játszhat az emlékek rögzítésében és előhívásában, fontos agyhullámokat irányítva az agykérgi hippokampuszban.
Hangya Balázs (KOKI Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoport vezetője) és munkatársai legutóbbi kutatási eredményei, melyeket 2023. október 10-én publikáltak a Nature Communications című folyóiratban, új perspektívát nyitnak az emlősök mediális szeptumának szerepe kapcsán, különös tekintettel a neurális oszcillációkkal összefüggő betegségekben. A kutató elárulta, hogy a mediális szeptum aktivitására és a hippokampusz gyors agyhullámai közötti kapcsolatra utaló kísérleti mérések meglepően új irányba terelték a kutatást.
Az előző évben Hangya és csapata a Cell Reports című folyóiratban nyilvánosságra hozott kutatásukban kimutatták, hogy a hippokampusz théta agyhullámai - amelyek mindig megjelennek, amikor rágcsálók új környezetet vizsgálnak - hasonlóan működnek az összekapcsolt ingaórákhoz, Huygens-szinkronizációt alkotva az idegsejtek között. Ezáltal kiderült, mely idegsejtek generálják az agyhullámokat a mediális szeptum nevű területen, amely a bazális előagy legelső részében található. A kutató ezen eredmények alapján reményét fejezte ki, hogy a felfedezett mechanizmus hozzájárulhat más agyhullámok kialakulásának jobb megértéséhez is.
