Károsodott agysejtekkel lehet összefüggésben az Alzheimer-kór terjedése

A Nature folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók leírják, hogy míg az egészséges neuronok képesek kiválogatni a toxikus fehérjéket és károsodott sejtstruktúrákat és meg is tudnak szabadulni ezektől, a laboratóriumi vizsgálatok szerint ez nincs mindig így.

A kutatás vezetője szerint az új eredmények teljesen átformálhatják a neurológiai betegségek jelenlegi megközelítését, és akár új terápiás eljárások kifejlesztését is megalapozhatják.

„Normális esetben a toxikus anyagok eltávolítása előnyös” – mondta Dr. Driscoll. „De véleményünk szerint az Alzheimer és Parkinson-kórhoz hasonló neurodegeneratív betegségeknél ez a nagyon fontos folyamat valahogyan kisiklik, és ahelyett, hogy a neuronok védelmét szolgálná, károsítja a környező sejteket.

Dr. Driscoll szerint a tudósok feltárták, hogy hogyan működik a toxikus anyagok sejten belüli eliminációja, de azt nem ismerték, hogy a sejten kívül hogyan szabadul meg ezektől az anyagoktól.

„Azzal a hasonlattal tudnánk leírni a problémát, mintha valaki összegyűjti az otthonában a hulladékot és kiteszi a szemétszállítóknak, de nem viszik el, és ez komoly gondot okozhat.”

A C. elegans nevű fonálférgen végzett kutatás során azt fedezték fel, hogy a körülbelül három hétig élő fonálféreg rendelkezik egy külső „szemétszállítási” mechanizmussal is. A fonálférgek vizsgálata korábban fontos információkat eredményezett például az öregedés kutatásában, mivel hosszabb életidejű élőlényekben ezeknek a folyamatoknak a vizsgálata nehézkes.

Az új kutatás során azt találták, hogy a Huntington és Alzheimer-kórral összefüggő kóros humán fehérjék termelésére átprogramozott fonálférgek több ilyen jellegű, neurodegeneratív toxikus anyagot eliminiáltak. Míg a szomszédos sejtek ezeknek egy részét lebontották, a távolabb elhelyezkedő sejtek a kóros fehérjék egyéb részeit „takarították el”.