Előrelépés az agyműködés feltérképezésében a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán

Első lépésben klinikai oldalról az ADHD-val és szkizofréniával diagnosztizált betegek ellátásával kapcsolódott össze a kutatás, mely következő fázisaként – az agyműködés még pontosabb követésére – a kutatók hamarosan összekapcsolhatják az EEG és az MR vizsgálatokat.

Dr. Bitter István és Dr. Czobor Pál évtizedek óta dolgoznak együtt, főleg a szkizofrénia és az ADHD jobb megértésére és kezelésére vonatkoznak a kutatásaik. A NAP keretein belül is erre a területre fókuszálnak, a program révén beszerzett 256 csatornás EEG berendezéssel. A korszerű eszköz „sűrű érzékelős” elektróda-rendszere ezredmásodperces időbeli felbontást biztosít, amihez kiváló térbeli feloldás társul – magyarázta a berendezés működését Dr. Czobor Pál.  Használata olyan további kérdéseket vetett fel, amelyek szervesen kapcsolódnak a korábbi kutatásainkhoz – ismertette Dr. Bitter István hozzátéve, az EEG megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az agyműködés olyan elemeire is rálássanak, amire a korábbi technológiával nem volt mód, ezzel pedig szavai szerint utolérték a nemzetközi élmezőnyt.

A kutatási eredmények kapcsán Dr. Bitter István elmondta: a felnőttkori ADHD – amely a magyar lakosság 2-3 százalékát érinti – egy olyan idegfejlődési zavar, ami gyermekkorban kezdődik, de sok esetben felnőttkorban is megmarad, és jelentős életminőség-romlást okoz egyes tünetek (például a koncentráció hiánya, impulzív döntéshozatal) miatt, amelyek nem csak a betegre, hanem környezetére, párkapcsolatára, munkalehetőségeire is rossz hatással vannak. Az ADHD-s betegek jelentős részének IQ-ja a kontroll személyekéhez hasonló, ezért is merült fel az igény annak a felmérésére, hogy miben tér el az agyműködésük az egészségestől – számolt be Dr. Bitter István. Az EEG vizsgálatok során kiderült többek között, hogy a biológiai mozgást felismerő agyi központ működése a figyelemhiányos páciensek esetén nagy mértékben károsodott, miközben ez az agyterület morfológiailag ép.

Dr. Czobor Pál hozzátette, a vizsgált cél-populációkban (szkizofrénia, ADHD) feltárt neurobiológiai károsodások sajátságainak pontos jellemzése érdekében egy további pszichiátriai beteg- és kontroll csoport vizsgálata is elkezdődött borderline személyiségzavarban szenvedők bevonásával. Ezek a betegek fenotípust tekintve számos hasonló tünettel rendelkeznek, mint az ADHD-s és szkizofrén csoportok (pl. impulzivitás, valamint kritikus emóció- és információ-feldolgozási, viselkedés-monitorozási és gátlási folyamatok zavarai), de az érintett neurális hálózatok tekintetében várhatóan különböznek. A docens ismertette: túlnyomórészt a NAP projektnek köszönhetően ma már nagyszámú betegről és kontroll személyről állnak rendelkezésünkre az új, „sűrű érzékelős” EEG vizsgálórendszerrel rögzített vizsgálati adatok.

A kutatási eredmények – amelyek publikációja már több helyen megtörtént – újabb kérdéseket is felvetnek, például, hogy a gyógyszeres kezelés miként befolyásolja a kóros és a normális tevékenységet – hangsúlyozta Dr. Bitter István. Hozzáfűzte: felmerült az is, hogy bár az agy egyes részei felelősek bizonyos funkciókért, nemcsak az adott agyterületeken, hanem az ezek közti kapcsolatokban is probléma van a vizsgált pszichiátriai betegek esetén. Ezeket a folyamatokat EEG és MR együttes használatával lehet követni, ami már újabb lépést jelent a kutatási folyamatban, és újabb eszközbeszerzés szükséges hozzá, mivel az egyetemen jelenleg csekély MR kapacitás áll rendelkezésre a központi idegrendszeri kutatások számára – mondta az egyetemi tanár. Magyarázatként kitért arra, hogy az EEG jó időbeli felbontást ad arról, mi történik az agyban, ezt térbeli képpel az MR tudja kiegészíteni – ez a kettő összekapcsolható vagy akár egyszerre is felvehető, ezért a kutatók már benyújtották pályázatukat egy újabb eszközbeszerzésre.