A gyógyszerrezisztens epilepszia hátterében álló új mechanizmust tártak fel

Ahhoz, hogy egy idegsejt elektromos impulzust tudjon létrehozni, pozitív töltésű részecskéket (Na⁺-ionokat) kell a környezetéből felvennie. Ehhez az idegsejt speciális csatornákkal rendelkezik, amik kinyílhatnak és újra be tudnak záródni. Általában egy ilyen csatorna több mint 100-szor is kinyílhat és bezárulhat egy másodperc leforgása alatt.

A carbamazepin a nyitott nátriumcsatornákhoz kapcsolódva blokkolja azokat egy ideig. Ezáltal az idegsejtek nem tudnak olyan gyakran impulzust létrehozni. „A carbamazepin lassítja az idegsejtek elektromos aktivitását, és ezáltal megakadályozza, hogy epilepsziás roham alakuljon ki” – magyarázza a kutatás vezetője, az Institut für experimentelle Epileptologie und Kognitionsforschung munkatársa.

Ahhoz, hogy ez a gátlás megfelelően működjön, a hatóanyagnak még egy hozzávalóra, sperminre van szüksége. „Ha a sejtben túl kevés a spermin, a carbamazepin nem tudja megfelelően csökkenteni a neuronok túlműködését.” A krónikus epilepsziában szenvedő páciensek esetében azonban az idegsejt-anyagcsere gyakran nem megfelelő: ilyenkor pedig nagy mennyiségben termelődik az SSAT nevű (spermidin-spermin-N1-acetiltranszferáz) enzim. A kutatók szerint ez kémiailag változtatja meg a spermint, amelynek következtében az inaktiválódik. Ennek megfelelően az érintetteknél az aktív spermin szintje az átlagosnál jelentősen alacsonyabb.

Az összefüggés hatását a kutatók állatkísérletekkel igazolták. A kutatók olyan krónikus epilepsziában szenvedő patkányok agysejtjeivel végezték a kísérletet, ahol nem volt mérhető válasz a carbamazepin hatóanyagra. Amikor további spermint vezettek a sejtbe, a carbamazepin ki tudta fejteni a hatását.

Hogy pontosan hogyan hat együtt a spermin és a carbamazepin, még nem lehet megállapítani, az viszont ismert, hogy a spermin is a nyitott nátriumcsatornákhoz kötődik. „Úgy sejtjük, hogy a kötődés során a csatorna alakja úgy változik meg, hogy a carbamazepin könnyebben tud bekapcsolódni.”

A gyógyszerrezisztens epilepszia világszerte közel 18 millió beteget érint, ezért intenzív kutatások folynak a háttérben álló molekuláris és celluláris mechanizmusok feltárása érdekében. A gyógyszerrezisztencia egyik legvalószínűbb mechanizmusa a feszültségfüggő Na-csatorna carbamazepin általi gátlásának elvesztése, amit állatkísérletek és humán vizsgálatok is alátámasztanak. Az új kutatási eredmények hasznosak lehetnek az antikonvulzáns szerek szűrése során, valamint a poliamin rendszert célzó gyógyszerrezisztencia elleni új stratégiák kidolgozásában.