Nemdohányzók Világnapja: tragikus hazai tények
Világszerte május 31-én tartják a Nemdohányzók Világnapját (NON-Smoking Day), melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire. Magyarországon tragikusak a statisztikai mutatók, a lakosság, különösen a cigarettázó fiatal nők aránya rémisztő...
Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen, és katasztrofálisan megemelkedett a dohányzás a fiatal nők körében (18-35 évesek: 48%). Mindezek következményeként sajnos világelsők vagyunk a tüdőrák halálozást illetően, rendkívül magas a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek száma, illetve a magyar lakosság átlagéletkora a legalacsonyabbak között van Európában. Ezért is rendkívül fontos a leszokást támogató programok, lehetőségek propagálása, hiszen ennek egészség-gazdasági hozadéka az egyéni érdekeken túl össztársadalmi, - kormányzati érdek is.
A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot. A leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek. Meggyőző adatok igazolták más országokban azt, hogy a zárttéri dohányzás tilalma 10-17%-kal csökkentette már egy éven belül az akut szívizom infarktus miatt kórházba került betegek számát. Egy év elteltével felére csökken a kardiovaszkuláris betegségek, így a stroke, a perifériás érbetegségek kockázata. Tíz éven túl a tüdőrák kockázatának 50%-os csökkenése érhető el.
A dohányosok számának csökkenése a dohányfüst által okozott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések visszaszorulását eredményezi a passzív dohányosok körében is. A passzív dohányzás okozta egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének!
A dohányzás visszaszorítását eredményező, a leszokást segítő programok eredményessége csak megfelelő orvosszakmai és finanszírozási háttérrel valósítható meg. A dohányzás szenvedélybetegség, amelynek lényege fizikai és pszichológiai függőség. A dohányosok többségének, 75%-a szeretne leszokni, azonban önerőből ezt különösen nehéz elérni a megvonási tünetek illetve a nikotin utáni vágy megjelenése miatt. Ezért ez mindösszesen az esetek kevesebb, mint 5%-ában valósul meg. A leszokást támogató programoknak tehát a jó elérhetőség mellett meg kell valósítania a rágyújtási kényszer, a sóvárgás eredményes kezelését is.
A dohányzás sikeres visszaszorítása, a leszokás eredményes megvalósítása a törvénymódosításon kívül számos egyéb intézkedést tesz szükségessé az egészségpolitika, a kormányzat részéről. A leszokás támogatásának megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő számú szakrendelés, szakember, és ehhez szükséges készítmény álljon rendelkezésre az érintettek részére. A dohánytermékek árának emelésével, mely leszokásra ösztönző hatásán túl, az államkassza számára is plusz bevételi forrást jelent, biztosítani lehet a leszokás támogatás többlet forrásigényét is.
A 2011-es Nemdohányzók Világnapja alkalmából, az orvosi társaságok közleményét a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete, a MOTESZ és a Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására Szervezet közösen jegyzi.
Szponzorált tartalom