Sok európai nem jár rendszeresen orvosi vizsgálatokra

A vizsgált nyolc európai ország válaszadóinak 56 százaléka nem jár rendszeresen orvosi vizsgálatra, noha a túlnyomó többség (több mint 70 százalék) legalább egy egészségügyi tünettel küzd. Ezek ráadásul olyan tünetek, amelyek hosszútávon akár komolyabb betegségek kialakulásához is hozzájárulhatnak, a listát ugyanis az alvással, stresszel és kimerültséggel kapcsolatos problémák vezetik, emellett sokan küzdenek súly, illetve mozgásszervi problémákkal is. Az egzaktabb egészségügyi problémák miatt, amilyen például a szív egészsége, csupán átlagosan 10 százalék aggódott.

A hivatkozott felmérésből kiderült továbbá, hogy a többség (87 százalék) tudja, miért fontos nyomon követni az egészségügyi mutatókat, azok helyes értékét azonban sokan nem ismerik, illetve 3-ból csupán 2 ember tartotta fontosnak rendszeres mérésüket. Ez a hozzáállás inkább a 29 év alatti válaszadók körében jellemző, és az életkor előrehaladtával a megkérdezettek egyre lényegesebbnek tartják a mutatók rendszeres figyelését. Nemek tekintetében is eltérő az arány: a nők inkább tartják fontosnak az egészségügyi mutatók monitorozását, mint a férfiak (69 százalék, szemben a 65 százalékkal).

A vérnyomás a legfontosabb, de mégsem eléggé fontos

A felmérésben résztvevők szerint a hat legfontosabb egészségügyi mutató a vérnyomás és az alvás minősége/mennyisége (összesen 42 százalék jelölte ezeket), valamint a pulzus, a vércukorszint, a stressz és a koleszterinszint. A leggyakoribbak közül a vérnyomást, a pulzust, a vércukorszintet és a koleszterinszintet zömében a legidősebb válaszadók jelölték meg, míg ezek a mutatók legkevésbé fontosnak a fiatal, legfeljebb 39 éves válaszadók körében bizonyultak. Ők inkább a fizikai aktivitás szintjével, a vízfogyasztással, az elégetett kalóriákkal, az izomtömeg szintjével és a test víztartalmával kapcsolatos értékeket emelték ki. A megkérdezettek ugyanakkor nincsenek tisztában az egészségügyi mutatók optimális tartományával; nem volt olyan mutató, amely esetében a többség tudta volna a helyes választ. Bár a vérnyomás volt a legtöbbször választott mérőszám, csak a válaszadók 44 százaléka ismerte a megfelelő értékeket, és csak a megkérdezettek fele ellenőrzi rendszeresen (havonta vagy gyakrabban).

Egészségtudatosabbak az okosórát használók

A kutatás kiemelten vizsgálta az okosórák hatását az egészséges szokások kialakítására vonatkozóan. Kiderült, hogy az okosórákat használók átlagosan 51 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik az összes kulcsfontosságú egészségügyi mutató ideális értékét, mint az okoseszközt nem használók. Emellett a felmérés arra is rámutatott, hogy az okosóra-felhasználók több mint kétszer gyakrabban ellenőrzik az alapvető mutatókat, és közel háromszor gyakrabban figyelik a pulzusukat, véroxigén-szintjüket és az elégetett kalóriákat. A felhasználók közel fele naponta nyomon követi a lépésszámát, ami hozzájárulhat az egészségi állapot javításához. A felmérés ezenfelül kimutatta: az okosórát használók 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal.), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).

Nyolc európai országban végzett átfogó egészségügyi kutatást a Huawei megbízásából az Ipsos készítette.[1] A felmérés többek között betekintés nyújt abba, hogy a válaszadók milyen egészségügyi problémákkal küzdenek, mennyire tartják fontosnak az állapotukat jelző egészségügyi mutatók nyomon követését és a rendszeres szűrővizsgálatokat, illetve tudják-e, hogy egy egészségügyi mutató mikor jelez megfelelő értéket. A kutatás teljes anyaga a https://consumer.huawei.com/uk/wearables/2023-eu-health-survey link alatt érhető el. [1] A “Kutatás az okosóra használatról és attitűdökről” c. online felmérést az Ipsos végezte 2023 szeptemberében: Németország, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az Egyesült Királyság lakosai körében. Az országok átlaga, N=8019, a válaszadók a 18-64 év közötti lakosságot reprezentálják.