Kevesebb ártalom, jobb egészséggazdaság

Az Európai rákellenes terv célul tűzi ki a személyre szabott kockázatértékelést, megelőzést és kezelést, hangsúlyt helyez a tudományos kutatásra és innovációra  – mondta a VG-nek Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Kifejtette, hogy a terv javaslattal él az élelmiszeripari harmonizált tápértékjelölésre, az üdítőitalokra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó árképzésre, akárcsak a közlekedés és az egészségügy összekapcsolásán alapuló fenntartható városi mobilitás tervezésére.

Kiemelkedő eredmény a rák elleni összehangolt európai küzdelem kapcsán, hogy az Európai Parlament elismerte az ártalomcsökkentés jelentőségét és a bizonyítékokon alapuló tudományos igényű kockázatértékelést, valamint felülvizsgálja a jogszabályi lépések lehetőségeit az adóztatás és az adódifferenciálás körében. Javasolható szakmailag a pozitív irányú ösztönzők beépítése, különösen az élelmiszeripari és a dohányipari termékeket illetően, hogy a vállalatokat innovációra, a fogyasztókat pedig egészségesebb választásra ösztönözzék. A szív- és érrendszeri betegségek után a legfőbb halálokok a daganatos megbetegedések – jelezte Halmy Eszter. Rámutatott, hogy a rákbetegségek kialakulásában a dohányzás és az elhízás a két legerősebb kockázati tényező, emellett a genetikai hajlamon túl rizikót okoz mások mellett a túlzott alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya is.  Globálisan mintegy 1,2 milliárdan dohányoznak, a káros szenvedély évi hatmillió halálesetért felelős. Magyarországon hozzávetőleg kétmillió ember dohányzik, a teljes lakosság több mint ötöde. A túlsúly és az elhízás pedig napjainkban csaknem hárommilliárd embert érint világszerte, és becslések szerint 2030-ra 3,3 milliárdra kúszik fel ez a mutató. Csak Európában négymillió haláleset köthető évente az elhízáshoz.