Budapest a legrosszabb levegőjű európai nagyvárosok között
Rengeteg az olyan a haláleset és megbetegedés, ami elkerülhető lenne, ha haladéktalanul meghoznák a szükséges intézkedéseket.
A vizsgált 372 európai város közül Budapest 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyen szerepel a levegőszennyezettség tekintetében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új jelentése szerint.
Az Ügynökség a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig rangsorolta annak alapján, hogy az elmúlt két naptári évben mekkora volt a finom részecskék (PM2,5) átlagos koncentrációja a levegőben. Azért a PM2,5-öt vette alapul, mert a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok közül ez a legkárosabb az egészségre, Magyarországon például évente mintegy 10.000 idő előtti halált és körülbelül egymillió megbetegedést idéz elő. Továbbá azért két évet vett figyelembe, mert általában akkor a legsúlyosabb az egészségre gyakorolt hatás, ha az ember folyamatosan hosszabb időn keresztül kitett a szennyezettségnek.
Rengeteg az olyan a haláleset és megbetegedés, ami elkerülhető lenne, ha a kormány és az önkormányzatok haladéktalanul meghoznák a szükséges intézkedéseket. Azért is érthetetlen a halogatás, mert számos olyan intézkedés lehetséges, amelyekkel rövid időn belül jelentősen csökkenthető a légszennyezettség.
A legnagyobb szennyező forrás a lakossági tüzelés, amit elsősorban széles körű felvilágosítással, a rászorulók fűtési támogatásával és a jogsértések elleni szigorú fellépéssel lehetne visszaszorítani. A közlekedés terén is sok a lehetőség, ilyen például az alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, a 30 kilométer/órás zónák kialakítása vagy a parkolásszabályozás átalakítása – állapította meg Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
Az Európai Unióban már a vége felé jár a levegőminőségre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy az uniós szabályozást közelítsék a WHO ajánlásaihoz.
