A magyar várólisták még mindig a leghosszabbak közé tartoznak
Litvániáa, Lengyelország és Lettország, majd Magyarország következik a rangsor kedvezőtlen végén.
Idén tavaszra számottevően csökkent az egészségügyi kezelésre várakozók aránya Magyarországon egy friss Eurofound-felmérés szerint: a 2021 tavaszán mért, akkor európai viszonylatban kiugróan magasnak számító 35 százalékról 27 százalék közelébe süllyedt a mutató idén tavaszra. Ez az adat ugyan már nem kiemelkedően rossz – Litvániában, Lengyelországban és Lettországban is harminc százalék körül alakul a várakozók aránya, majd Magyarország következik a rangsor kedvezőtlen végén – az uniós 18 százalékos átlag, illetve Csehország és Szlovákia példái azonban arra utalnak, hogy még bőven van javítanivaló a helyzeten.
Az Eurofound adatai sok fontos különbséget lepleznek, mivel a kórházi, fogászati kezelésektől kezdve a szűrővizsgálatokon keresztül a mentális betegségekre adott terápiáig mindenféle ellátástípusra kiterjednek, és az érintettek arányait mutatják, nem a várakozás időtartamát. Magyarországon a járvány megfékezését hivatott egyik óvintézkedés a halasztható műtétek felfüggesztése volt 2020-ban, ami szintén hozzájárulhatott a várakozni kényszerülők tavaly tavasszal mért rendkívül magas arányához, miközben az egészségügy már-már hagyományosnak mondható problémája, hogy bizonyos műtétekre egyes térségekben akár egy évnél is hosszabb a várakozási idő.
G7
