A légszennyezés 8,1 millió halálesetért volt felelős 2021-ben
A jelentés a világ több mint 200 országára vonatkozó adataiból az is kiderült, hogy a Földön szinte minden ember napi szinten lélegzik be egészségtelen mennyiségű szennyező anyagot.
A State of Global Air (SoGA) jelentés ötödik kiadása szerint a levegőszennyezés egyre nagyobb hatással van az egészségre, és a halálozás második vezető globális kockázati tényezőjévé vált, megelőzve ezzel a dohányzást és a helytelen táplálkozást - derül ki az UNICEF szerdai közleményéből.
Az Egészségügyi Hatások Intézete (HEI), egy független amerikai székhelyű nonprofit kutatószervezet UNICEF-fel partnerségben készült jelentése szerint a légszennyezés 2021-ben világszerte 8,1 millió halálesetért, köztük 700.000 öt év alatti gyermek haláláért volt felelős és ezzel az alultápláltság után a második vezető kockázati tényezővé vált ebben a korcsoportban a halálozást tekintve.
A jelentés a világ több mint 200 országára és területére vonatkozó adataiból az is kiderült, hogy a Földön szinte minden ember napi szinten lélegzik be egészségtelen mennyiségű szennyező anyagot, ami messzire ható egészségügyi következményekkel, többek között koraszüléssel, alacsony születési súllyal, asztmával és egyéb tüdővel kapcsolatos betegségekkel jár.
A globális légszennyezés okozta halálesetek több mint 90 százaléka – mintegy 7,8 millió ember halála - a PM2,5 légszennyezés következményének tulajdonítható. Ezek az apró, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék olyan kicsik, hogy a tüdőben maradnak, és a véráramba jutva számos szervrendszerre hatással vannak, növelik az olyan, nem fertőző betegségek kockázatát felnőtteknél, mint a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A PM2,5 légszennyezés a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetéséből származik, a közlekedés, a lakóházak fűtése, a széntüzelésű erőművek működtetése, bizonyos ipari tevékenységek és az erdőtüzek során termelődik és nem csak az emberek egészségére van negatív hatással, de hozzájárul a bolygónkat felmelegítő üvegháztartású gázok képződéséhez is.
Az idei SoGA jelentés első alkalommal tartalmaz a gyermekkori asztma kialakulásával összefüggésbe hozható nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátásra vonatkozó adatokat is. Az NO2 emisszió egyik fő forrása a közlekedés során keletkező kipufogógáz, így a sűrűn lakott városi területeken élő gyermekek különösen veszélyeztetettek a kimagasló NO2-szint miatt.
A jelentés szerint a légszennyezés jelentős hatással van az emberi egészségre, negatív következményeinek különösen a kisgyermekek, az idősek, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők vannak kitéve. A gyermekek kiemelten érzékenyek a légszennyezésre, annak káros hatása pedig már akár az anyaméhben elkezdődhet és olyan egész életre szóló egészségügyi következményekkel járhat, mint például a tüdőgyulladás, amely minden ötödik gyermek haláláért felelős világszerte, valamint az asztma, amely az idősebb gyermekek leggyakoribb krónikus légzőszervi betegsége.
A jelentésből az is kiderül, hogy az alacsony jövedelmű területeken, így Kelet-, Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában az öt év alatti gyermekek légszennyezéssel összefüggő halálozási aránya százszor magasabb, mint a magas jövedelmű országokban élő társaiké.
"Az anyák és gyermekek egészségének ügyében elért haladás ellenére naponta közel 2000 öt év alatti gyermek hal meg a légszennyezéshez kapcsolódó káros egészségügyi hatások miatt" - mondta Kitty van der Heijden, az UNICEF ügyvezető igazgatóhelyettese, aki globális szintű változtatásokat, gyermekközpontú intézkedéseket sürget a légszennyezés csökkentése és a gyermekek egészségének védelme érdekében.
A munkát szerencsére nem a nulláról kell kezdeni: a SoGA jelentés szerint a tiszta energiához, az egészségügyi ellátáshoz és a megfelelő táplálékhoz való hozzáférés javulása, valamint a háztartási légszennyezés ártalmaival kapcsolatos egyre nagyobb tudatosság eredménye, hogy 2000 óta az öt év alatti gyermekek halálozási aránya 53 százalékkal csökkent. Az is nagy előrehaladás, hogy sok ország, különösen azok, ahol a legmagasabb a légszennyezés mértéke, végre nyíltan és konstruktívan kezeli a problémát. Az olyan régiókban, mint Afrika, Latin-Amerika és Ázsia, a levegőminőséggel kapcsolatos intézkedések mára már mérhető hatást gyakorolnak a szennyezés visszaszorítására, egyben javítják a közegészségügyi helyzetet.
Jó hír, hogy Magyarországra vonatkozóan jóval a globális átlageredmények alatti értékeket mértek és a 2010-es mérésekhez képest némileg csökkent hazánkban a légszennyezettségre visszavezethető megbetegedések száma is, azonban az Európai Uniós átlag adatokhoz még fel kell zárkóznunk. A levegő szennyezése az éghajlatváltozásért felelős legjelentősebb tényezők egyike, így a magyar fiatalok edukációja is szükséges a globális változások és összefüggések megismeréséhez és a klímaválság komplex megértéséhez.
MTI
