A kórházi adósságrendezés ellenére is még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság

A tartozásokra fordítható 90 milliárd forint kifizetése után még mindig marad csaknem 36 milliárd forint adósság. Ez az összeg januárra elérheti az 50 milliárdot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kedden tette nyilvánossá azt az adatsort, amely intézményenként közli, hogy melyik kórház mekkora összeget kaphat számlái kiegyenlítésére. A mezőny erősen szór, van olyan intézmény, amely mindössze adósságainak 25, és olyan is, például a Szent Imre kórház, amely a kifizetetlen számláinak 95 százalékára kapott támogatást. Rásky László szerint az a kórház, amely csak a tartozásai 25 százalékára kapott fedezetet, biztosan nem tud fizetni a piaci beszállítóknak.

Érdekessége a listának, hogy az állami fenntartású kórházak mellett jelentős közpénzt kaptak adósságrendezésre az alapítványi formában működő magánegyetemek. A legnagyobb adóssága, 11,2 milliárdos tartozása a Debreceni Egyetemnek van, itt az állami támogatásnak köszönhetően mintegy nyolcmilliárd forintnyi számlától szabadulhatnak meg. Hasonló összeggel, 7,8 milliárd forinttal adósodott el a pécsi és a szegedi orvosképzéssel foglalkozó egyetem is, e két intézménynek 6,2 milliárdot utalt a NEAK. A legkisebb, 1,2 milliárd forintos tartozása a Semmelweis Egyetemnek van, 914 milliós tartozásukat fizeti most ki az állam. Az egyházi kiskórházak – Betegápoló Irgalmas Rend, MRE Bethesda Gyermekkórház, Siklósi Kórház Humán-egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szeretetkórháza, Budapesti Szent Ferenc Kórház – eladósodásáról nincs adat, viszont ők összesen 2,6 milliárd forinttal részesednek az adósság kiegyenlítésére szánt összegből.

Nemrég jelent meg az a kormányrendelet, amely a kórházi adósságok kevesebb mint háromnegyedére biztosít fedezetet. A célra 90 milliárd forintot szántak, noha már november végén a leg­óvatosabb becslések szerint is az egészségügyi intézményeknek, beleértve az alapítványi fenntartású orvosi egyetemeket, 120-130 milliárdos a tartozásuk.

E jogszabály előírta, hogy a szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt számláik rendezéséhez használhatják fel az összeget, azt is szigorú feltételekkel: e szerint akkor kaphatnak működési támogatást az állami, egyházi tulajdonban álló, továbbá felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ, fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltatók, ha a lejárt tartozásuk 2023. szeptember 30-án meghaladta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által 2023. január–augusztus időszakban kifizetett finanszírozásának három naptári napra jutó összegét. Most a NEAK által kedden közzétett listán azon szolgáltatók találhatók, melyek e szabály szerint jogosultak valamekkora összegre.

Az adósságrendezésről szóló jogszabály azt is előírta, hogy az intézmények csak meghatározott sorrendben fizethetnek hitelezőiknek, így például legelőször a 2023. július 1-jétől és 2024. január 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos lejárt tartozásokat kell kiegyenlíteni. (A KEF az az új szervezet, amely átvette az intézmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Ők felelősek például a liftek működéséért, a csőtörések gyors megjavíttatásáért, az ellátáshoz szükséges eszközök szervizeléséért.) A kiegyenlítési sorban ezt a hivatalt követi a büntetés-végrehajtási szervezeteknél fölhalmozódott számlák rendezése, és csak ezután következhetnek az egyéb beszállítók.

– Miközben a szolgáltatók az augusztusig elvégzett szolgáltatásokból összejött adósságaikat rendezhetik, az erre szánt pénz nagy része gyakorlatilag visszakerül az állam zsebébe, és a beszállítók most is a sor végére kerültek – jegyezte meg lapunknak Rásky László. Mindez szerinte azt jelenti, hogy a piaci beszállítóknak a helyzete továbbra is bizonytalan, így az egyes ellátásokhoz fontos eszközöket sokan maguk sem tudják beszerezni, pedig azokra nagy szükségük lenne a kórházaknak…”