34 évvel ezelőtt született az első magyar lombikbébi

A meddőség problémájának megoldása évszázadok óta foglalkoztatja az orvostudományt. Először 1878-ban, Bécsben kísérleteztek emlősök petesejtjének mesterséges megtermékenyítésével, sikeres embriótranszferre pedig 1890-ben került sor, akkor még nyulak között. A klinikai kísérletek 1960 körül kezdődtek, az első emberen végzett mesterséges megtermékenyítés pedig 1973-ban történt Ausztráliában, ez azonban rövid ideig élő terhesség volt csupán. Alig öt évvel később megszületett a világ első lombikbabája, Magyarországon viszont további tíz évet kellett várni erre.

Magyarországon 1986-ban kezdődött a mesterséges megtermékenyítés kísérleti programja. A Pécsi Orvostudományi Egyetem laboratóriumában másfél éven át folytak állatkísérletek, több mint ezer egéren végzett mesterséges megtermékenyítést a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, mire 1987 decemberében, az országban elsőként hajtottak végre sikeres beavatkozást emberen....Annak ellenére, hogy a tíz évvel korábbi, angliai esetről kétkedve számolt be, az 1988. augusztus 24-én, reggel 7 óra után néhány perccel született, 3850 grammos Zsuzsannát kitörő lelkesedéssel fogadta a magyar sajtó.Az első eset után itthon is egyre több pár problémájára jelentett megoldást a mesterséges megtermékenyítés – egy ideig.... A kormány 2019 karácsonya előtt váratlanul bejelentette, hogy állami kézbe kerül hat meddőségi magánklinika. Ennek következtében ingyenessé tették a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve az ezekhez szükséges gyógyszereket is. Az intézkedés során négy budapesti, egy szegedi és egy tapolcai intézményt államosítottak a népességfogyás megállítására és a meddőségi kezelések széles körben való elérhetővé tételére hivatkozva, miközben a magánkézben maradó, mindössze három klinika működését az új törvény gyakorlatilag ellehetetlenítette. Mindezt annak ellenére lépte meg a kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatások közül a szülészet-nőgyógyászat a második legnépszerűbb szakterület a magánellátásban.

Bár az állami ellátás anyagilag kevésbé megterhelő a családok számára, a magánklinikák államosítása óta évente több száz magyar pár a külföldi kezelésben látja a megoldást. Ennek oka részben, hogy hiába ígértek nagyobb mértékű elérhetőséget, az állami intézetek várólistája hosszú, az ellátás pedig gyakran futószalagszerű, személytelen. Nehézséget jelenthet, hogy az állami szektorral szemben a magánklinikákon többféle kezelés is elérhető, de a magánellátást választják azok a párok is, amelyek már kimerítették a magyar társadalombiztosítás által finanszírozott öt lehetőséget. Nem sok idő telt el a klinikák államosítása óta, egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem ez a lépés fogja megállítani a népességfogyást.