Minden placebohatás egyforma? Placebo tabletták, ál-akupunktúra és szóbeli kondicionálás fájdalomcsillapító hatása

Fájdalomcsiilapításra irányuló placebo kezelések és gyógyító rituálék mindig léteztek az emberiség történelme során. Szerzők e tanulmányukkal azt kívánták felderíteni, hogy az egyéni terápiás válaszok milyen variabilitást mutatnak, a verbális szuggesztióval ill. szóbeli kondicionálással megerősített kezelésekre, és ezek hogyan korrelálnak egymással. Másrészt célul tűzték ki az ál- és valódi akupunktúra hatásának tanulmányozását.

A szekvenciális vizsgálatokba egészséges önkénteseket válogattak. Az első vizsgálat (Experiment one) ötszekciós crossover vizsgálatként került elrendezésre. Minden szekcióban négyféle kezelést alkalmaztak: 1. paracetamolnak nevezett placebo tabletta, 2. ál-akupunktúra, valódi akupunktúra, 4. kezelésmentes állapot, "pihentetés".

Minden egyes kezelés előtt és után a résztvevők szóbeli megerősítést kaptak. Mérték a vizsgált személyek fájdalomküszöbét, fájdalom toleranciáját, és a hőterhelés által okozott fájdalom-score értékeket. A második vizsgálat (Experiment two) az első vizsgálat lezárását követő 14 nap után indult. Ebben a szakaszban a vizuális kondicionálással kapcsolatos fájdalomválaszt vizsgálták.

Az első vizsgálatot 48, a másodikat 45 személy fejezte be. Az eredmények szerint szignifikáns különbség adódott a valódi akupunktúra, a placebo tabletta és a pihentetés hatása között a fájdalomküszöb tekintetében. Nem volt szignifikáns különbség a placebo tabletta, az ál-akupunktúra és a szóbeli kondicionálás hatása között. Ez azt is jelzi, hogy az egyéni válasz az egységesnek tűnő gyógyító rituálékra más és más. Az eredmény arra utal, hogy a placebo-válasz komplex viselkedési jelenség, állandósultnak tűnő, kevésbé a pszichológiai sajátságok által befolyásolt jellemezőkkel. Ez is magyarázhatja a placebo-responder személyek megtalálásának nehézségét. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a valódi és az ál-akupunktúra hatása között, mely szerint a módszer nem specifikus hatása hozzájárulhat a valódi akupunktúra esetén észlelt analgetikus hatáshoz.

A placebo kezelések és gyógyító rituálék szisztematikus tanulmányozása egyelőre még gyerekcipőben jár. Az is kérdéses hogy minden placebo kezelés, vagy orvosi rituálé ekvivalens hatású-e. Felmerül a kérdés: az egyik placebo kezelésre reagáló személy vajon más típusú placebo kezelésre pozitív módon fog-e reagálni?

Egy korábbi vizsgálatban, krónikus fájdalomban szenvedő betegeken szerzők azt észlelték, hogy az ál-akupunktúra hatékonyabban csökkentette a fájdalmat, mint a placebo tabletták, míg ez utóbbiak (rövid távon) jobban csökkentették pl. a fájdalommal összefüggő alvászavart mint az ál-akupunktúra. Nem állítható tehát, hogy minden placebo-kezelés azonos hatékonyságú lenne. Jelen publikáció tárgya több egyidejű konkurrens vizsgálati karon zajlott. Nem az volt a cél, hogy kimutassa: akik az ál-akupuntúrára reagáltak – azok fognak a placebo-kezelésre is.

A vizsgálatban a legjelentősebb, tehát szignifikáns észlelés a fájdalomküszöb változásában adódott, a fájdalom tolerancia vagy a fájdalom score értékekben ez nem nyilvánult meg. Korábbi vizsgálatok már utaltak arra, hogy a fájdalomérzéssel kapcsolatos mérések (fájdalomküszöb, fájdalom-tolerancia és a fájdalom súlyossági score értékei) a fájdalomérzés különböző kvalitásait reprezentálják. E vizsgálat elsőként a fájdalomküszöböt mérte, ez részben magyarázat lehet arra, miért itt adódott a legnagyobb mértékű analgetikus hatás. E tekintetben további vizsgálatok szükségesek.

Bár a vizsgálat egészséges önkénteseken zajlott és experimentális modellek mentén, mégis adhat a klinikum és a kutatás számára néhány támpontot. Eddig úg véltük, hogy az RCT-kben (randomizált klinikai vizsgálatok) észlelt, aggregált placebo válaszok és maguk a kísérleti elrendezések is változékonyak. E vizsgálat ebben a fényben új dimenziót jelentett: az egyének között a placebohatás variabilitását befolyásolja pl. a beadás, alkalmazás módja (placebo tabletta vagy ál-akupunktúra), környezeti tényezők és tanulási folyamatok (pl. verbális szuggesztió, kondicionálás).

Ez az eredmény azt is jelenti, hogy a placebo válasz független a stabil individuum pszichológiai jellemzőitől, sokkal inkább a stabilitást jelentő körülményektől, ill. e kettő kombinációjától függ. Az eredmény egyben utal a placebo-responder személyek megtalálásának nehézségeire is. Egyes esetekben a placebo tabletta hatásosabb lehet, mint az injekció (és fordítva is igaz). Továbbá, hogy a valódi és ál-akupunktúra hatásának szignifikáns összefüggése arra utal, hogy a módszer placebo hatásának kiderítése nem egyszerű feladat.

A vizsgálat korlátai: 1. a crossover elrendezés okozhat ún. carryover (átvitt) hatást, azaz az egyik vizsgálati szekvenciából a másikba való átlépéskor fennállhat. Mivel az egyes szakaszok között minden esetben 3 nap "kimosási időt" hagytak, nem várható hogy mégis fennmaradt reziduális hatás. 2. Az ál-akupunktúra placebo hatása nem volt statisztikailag jelentősebb, mint a nem kezelt kontroll személyek esetében észlelt hatás. 3. A vizsgálat egészséges önkénteseken zajlott, viszonylag nem nagy mintán, ezért lenne érdemes nagyobb méretű vizsgálatokat folytatni ugyanezen kérdéskörben.

Összességében a vizsgálók úgy vélik, hogy az egyén között nem csekély a változékonyság a placebo válaszok tekintetében, a szóbeli kondicionálást és megerősítést illetően. Az ál- és valódi akupunktúra hatása között is szignifikáns a kapcsolat, ami azt jelenti, hogy a nem specifikus hatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak az akupunktúra által elért analgézia sikeréhez.

További részletek:

http://www.plosone.org/article/info:doi/10.1371/journal.pone.0067485