Lehet, hogy megöregszünk…?

Matthew Arnold 1867-ben írt verse "Mire megvénülünk" (nyersford.: a szerk.) eléggé morózus képet fest az öregedésről, mintha csak abból állna, hogy személyiségünk lassan feladjuk, és a betegségek rabságában sínylődünk. Hogy állunk ma, másfélszáz évvel később ezzel a kérdéssel, mi modern városlakók, egy roppant módon felgyorsuló öregedési hullám közepén?

Új tanulmánykötet jelent meg: Old Americans 2012: Key Indicators of Well-Being (Amerika öregedése 2012. – a jóllét indikátorai) címmel a US Federal Interagency Forum on Aging Related Statistics gondozásában. A kötet pontos képet igyekszik nyújtani a mai amerikai társadalom 65 évesnél idősebb korcsoportjáról.

A tanulmány nem kizárólag saját hazai populációjuk elemzésével foglakozik, hanem összeveti azt más országok hasonló népességének adataival. A fejlett országok között az USA relatíve fiatalnak számít: a populáció 13%-a csak a 65 év feletti (2010-es adat), míg Japánban ez 23%, a legtöbb európai országban is 15% feletti érték. A prognózisok szerint az USA-ban 2030 körül ez a szám 20% körülire emelkedik. A népesség elöregedésének két fő oka a hosszabb várható élettartam – és a csökkenő termékenység. Az átlag-amerikai várható élettartam a 65 év feletti túlélőknél 20,3 év nők, és 17,6 év férfiak esetében.

Az amerikaiak egészségi állapotát illetően: 2008-10 közötti adatok szerint a 65 év felettiek 76%-a saját egészségét jónak, nagyon jónak, vagy kiválónak minősítette. Ehhez hozzájárul, hogy bizonyos kockázati tényezők változtak, pl. javult a levegő minősége, és fokozottabb lett az emberek fizikai aktivitása.

A várható élettartam növekedése orvosi sikertörténet is lehetne, és szocioökonómia fejlődésének eredménye egyben. Az időskor "kezelése" számos kihívást rejt magában. Az idős ember alapvetően másként tekint a világra, másképpen viselkedik, és más egészségügyi kockázatokkal kell szembenézzen – mint korábban tette.

Néhány példa: 65 év felettieken a krónikus alsó légúti betegség (COPD) halálozási aránya 1981-2009 között 57%-kal emelkedett. Az obezitás prevalenciája is emelkedett az elmúlt 12 évben ebben a korcsoportban. A szegényebbnek minősülő amerikai rétegek arányában több pénzt költenek egészségügyi kiadásokra.

Számos problémával kell szembenéznünk az idős korban. Jellemző például az USA-ban, hogy a tanulmány negligálja az STD-t, pedig a CDC adatai szerint 50 év felettieken az új HIV-fertőzések aránya 11%, és a HIV-fertőzéssel élők szám e korcsoportban 33% körüli érték. A HIV ilyen értelemben csak a jéghegy csúcsa. Számos egyéb tényező járul még ehhez: az immunrendszer öregedése, a szűrések hiánya, és a nagyobb fertőződési kockázat idősebb életkorban.

Zavaró, hogy a klinikai gyógyszervizsgálatok terén is igencsak alul-reprezentált az időskorú betegpopuláció. A Journal of General Internal Medicine hasábjain, 2011 februárjában megjelent cikk szerint 109 klinikai vizsgálatból, melyek vezető orvosi világlapokban kerültek publikálásra 2007-ben, mintegy 20% eleve kizárta (!) az időskorú betegeket. Emellett a közlemények, a vizsgálatok 46%-ában aránytalanul csekély volt az időskorú betegek száma.

Furcsa, hiszen mindennapi életünkben látjuk, hogy az egészségügyi kiadások aránya időseken (jóval) magasabb. Ha viszont nem áll mindemögött jól megalapozott klinikai evidencia, hogy lehetünk biztosak abban, hogy az időseknek rendelt gyógyszerek tényleg hatásosak?

Nagyobb kihívás is van természetesen a felsoroltaknál, amit legjobban talán a WHO fogalmazott meg, és ebből látszik, hogy az öregedés nemcsak a betegség és a lemondás kora: “optimalizálni kell erőfeszítéseinket, hogy biztosíthassuk az idősödő társadalom számára a biztonságot, az életminőséget, és a mindennapi életben való aktív részvételt."

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2812%2961431-7/fulltext?elsca1=ETOC-LANCET&elsca2=email&elsca3=E24A35F