Új kutatási eredmények szerint az antibiotikum-kezelés nem javítja a koronavírus-fertőzéssel hospitalizált betegeknél a klinikai kimenetelt
Kutatási eredmények szerint a mérsékelt súlyosságú koronavírus-fertőzéssel hospitalizált felnőttek antibiotikumos kezelése klinikai romlással jár, miközben a betegek több mint 40%-át kezelik antibiotikumokkal.
Az antimikrobiális rezisztencia a világ tíz legnagyobb közegészségügyi veszélye közé tartozik, ami aláhúzza az antibiotikumok konzervatív alkalmazásának kritikus szükségességét. Az antibiotikumok alkalmazása olyan helyzetekben, amikor nem szükségesek vagy előnyösek, nehezen kezelhető, rezisztens baktériumok elterjedéséhez vezet.
"A COVID-19 betegeknél antibiotikumterápiát csak feltételezett vagy igazolt bakteriális társ- vagy szuperinfekció esetén szabad alkalmazni, amely akkor fordul elő, amikor egy második fertőzés alakul ki a COVID-19 mellett" - magyarázza Dr. Anette Friedrichs, a németországi Schleswig Holstein Egyetemi Kórház orvosa.
"A bakteriális felülfertőzések klinikai tünetei és a COVID-19 előrehaladott stádiumai azonban hasonlóak lehetnek, ezért az antibiotikumok gyakori alkalmazásáról számoltak be a COVID-19-fertőzéssel diagnosztizált kórházi betegek körében, annak ellenére, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy a tényleges szuperfertőzések ritkák, súlyosbítva az antibiotikum-rezisztencia problémáját."
Dr. Friedrichs és munkatársai 1317 hospitalizált felnőtt (medián életkor 59 év; 38% nő) adatait elemezték, akiknek 2020 márciusa és 2023 májusa között igazolt SARS-CoV-2 fertőzése volt. A WHO klinikai progressziós skála segítségével 1149 olyan beteget azonosítottak, akiket közepesen súlyos betegségben szenvedőnek minősítettek (WHO pontszám 4-5), akik közül 467-et (41%) kezeltek légúti fertőzések kezelésére gyakran használt antibiotikumokkal, például ß-laktám antibiotikumokkal, makrolidokkal vagy moxifloxacinnal kórházi tartózkodásuk alatt. További 168 beteget osztályoztak be súlyos betegségben szenvedőként (WHO pontszám 6-9), akik közül 118 (70%) antibiotikumos kezelést is kapott. Ezeknek a betegeknek az adatait még elemzik.
A közepesen súlyos betegségben szenvedő betegek mikrobiológiai vizsgálata csak 11 olyan beteget azonosított, akiknél olyan baktériummal való felülfertőződés állt fenn, amely tüdőgyulladást is okozhat - közülük nyolc volt antibiotikummal kezelt beteg és három olyan beteg, aki nem kapott antibiotikumot. A szerzők megjegyzik, hogy a dokumentált légúti bakteriális felülfertőzésben szenvedő betegek alacsony száma a mikrobiológiai diagnosztika hiányának vagy az eredmények hiányzó dokumentálásának tudható be. Az antibiotikum terápiára utaló egyéb bakteriális fertőzéseket nem vonták be az elemzésbe. A férfibetegeket, idősebbeket, súlyosabb betegségben szenvedőket szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kezelték antibiotikumokkal.
A kutatók ezután elemezték az antibiotikumterápia hatását a betegek klinikai állapotára 14 nap után, a WHO klinikai progressziós skálája segítségével, amely tükrözi a betegutat és az erőforrás-felhasználást a klinikai betegség során. A pontszám a betegség súlyosságát jelzi, beleértve a kórházi felvételt, az oxigénigényt, a lélegeztetőgép használatát és az intenzív osztályra való felvételt.
A COVID-19 kockázati tényezőinek, köztük az életkornak, a nemnek és az alapbetegségeknek a figyelembe vétele után az elemzések azt találták, hogy a mérsékelt súlyosságú betegségben szenvedő betegek klinikai javulása szignifikánsan jobb volt a fiatalabb, női és oltott betegeknél.
Fontos, hogy az antibiotikumot kapó betegeknél ötször nagyobb volt a klinikai romlás kockázata 14 nap után, mint azoknál, akiket nem kezeltek antibiotikumokkal. Hasonlóképpen, a 65 éves vagy annál idősebb életkor megháromszorozta a COVID-19 romlásának valószínűségét a 18 és 50 év közöttiekhez képest.
"Ez a megnövekedett kockázat valószínűleg ismeretlen további tényezőknek köszönhető, amelyek rosszabb kimenetelt eredményeznek, és az antibiotikumos kezeléshez kapcsolódnak. Az egyik lehetséges tényező, amelyet csak alkalmanként dokumentáltak, a bakteriális felülfertőzés, valamint más bakteriális fertőzések. Fontos azonban, hogy a szükségtelenül felírt antibiotikumok mellékhatásai miatt klinikai romlás is kialakulhat" - magyarázta Dr. Friedrichs.
Hozzáteszi: "A COVID-19 járvány nagyon sok tanulsággal szolgál a jövőbeli vírusjárványokra vonatkozóan. Az antibiotikumok túlzott és a klinikai kimenetelt nem javító használata a világjárvány során rávilágít az antibiotikumok ésszerűbb használatának szükségességére, és rámutat az antibiotikum-gazdálkodási programok megerősítésének szükségességére. Az észszerű antibiotikum-használatot azokra a betegekre kell korlátozni, akiknél valószínűsíthető bakteriális társfertőzés áll fenn, és csak a bakteriális fertőzés megerősítésére szolgáló mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után szabad elkezdeni (pl. tüdőgyulladás gyanúja esetén vér- és köpettenyészetek). Az antibiotikumok adását abba kell hagyni, ha a társfertőzést valószínűtlennek ítélik."
