Az emberek negyedének genetikai hajlama lehet a súlyos Covid-kimenetelre

Erről a lyoni virológus Benjamin Charvet és munkatársai számoltak be egy még lektorálás előtt álló tanulmányukban. Az eredményük közelebb vihet annak a megértéséhez, hogy milyen genetikai hajlamosító tényezők okozhatnak egyeseknél nagyon súlyos lefolyást, míg mások viszonylag könnyen, komplikációk nélkül átesnek a betegségen. A francia kutatócsapat szerint az emberek 20-30 százalékának lehet genetikai hajlama a súlyos kimenetelre.

Mint Dobson Szabolcs írja a koronavírus-kutatásokkal foglalkozó szakirodalmi tallózó Facebook-csoportjában, a Covid lefolyásának súlyossága egy ősi vírus örökítőanyagának emberi génekben meglévő töredékeivel függhet össze. Örökítőanyagunk 8 százalékát ősi vírusok örökítőanyaga alkotja, ezeket nevezik humán endogén retrovírusoknak, rövidítve HERV-nek. A HERV örökítőanyaga minden emberben megvan, hiszen még 63 millió éve, jócskán az emberré válás előtt integrálódott akkori ősünk örökítőanyagába. A megfigyelések szerint a Covid valamiképp serkenti e retrovírus burokfehérjéjének termelődését a vérsejtekben. A mostani francia kutatás új eredménye azonban, hogy ezt a fehérjetermelődést a Covid mégsem mindenkinél serkenti, hanem csak a betegek 20-30 százalékánál. Az ő esetükben állhat fenn genetikai hajlam a súlyos Covid–19-kimenetelre. Az elhunyt Covid–19-betegekből származó szövetminták a tüdőből, a szívből, az agy szaglógumójából és az orrnyálkahártyából ezt a HERV-W ENV fehérjét tartalmazták olyan sejttípusokban, amelyek fontosak a betegség kialakulásában, így határozott összefüggés látszik. Ha a felfedezés helytállónak bizonyul, az az első komolyabb lépés lehet abba az irányba, hogy megfejtsék, a koronavírus „kiben, hogyan és miért okoz súlyos, illetve halálos kimenetelt” – utal rá Dobson Szabolcs.