A sztatinok hatására javul a szív struktúrája és működése

„A sztatinokat elsősorban a koleszterinszint csökkentésére alkalmazzuk” – mondta a kutatás vezetője. „Nagyon hatékonyak a kardiovaszkuláris események prevenciójában olyan betegeknél, akiknél már előfordult szívinfarktus vagy fennáll a szívbetegség kockázata.”

„Emellett a sztatinoknak más kedvező hatásai is vannak, amelyek nem a koleszterinszint csökkentésével vannak összefüggésben. Javítják az erek funkcióját, mérséklik a gyulladást, stabilizálják az erekben lerakódott plakkokat. Állatkísérletek és kis mintaméretű humán vizsgálatok igazolták, hogy a sztatinok csökkentik a szívizom vastagságát is.”

A kutatás a sztatinok és szívizom struktúra, illetve funkció közötti kapcsolatot vizsgálta. A vizsgálatban 4622 személy vett részt, akiknél nem állt fenn kardiovaszkuláris betegség. MRI-vizsgálat segítségével meghatározták a bal és jobb kamra tömegét. A sztatinszedéssel kapcsolatos adatokat kórelőzményekből és kérdőívek alapján gyűjtötték össze.

A résztvevők közel 17 százaléka szedett sztatinokat, ezek a betegek jellemzően idősebbek voltak, magasabb BMI-vel és vérnyomással, és nagyobb valószínűséggel fordult elő náluk diabétesz vagy hypertonia. A sztatinokat szedő betegeknél 2,4 százalékkal kisebb volt a bal kamra tömege, illetve kisebb volt a bal és a jobb kamra térfogata is. A kutatás vezetője szerint a sztatinokat szedő betegeknél kisebb volt a valószínűsége a szívizom megvastagodásának (bal kamra hipertrófia), ami a későbbi szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke egyik előjele.  A sztatinok hatására ezek a negatív folyamatok visszafordhatóak lettek, ez által pedig csökkenthető a szövődmények kockázata.

„Fontos megjegyezni, hogy a kutatás során a sztatint szedő betegeknél már eleve magasabb volt a szívbetegségek kockázata, és még így is pozitív szívizom remodellinget tapasztaltunk náluk, összehasonlítva az egészségesebb kontrollcsoporttal.”

A sztatinok ilyen jellegű hatásával kapcsolatban a kutatók elmondták, h ogy már számos vizsgálat igazolta azt, hogy a sztatinok csökkentik az oxidatív stresszt és mérséklik a sejtproliferációt stimuláló növekedési faktorok termelődését. Ezen kívül fokozzák az érfalakat borító sejtek nitrogén-oxid termelését, ami vazodilatációt okoz, javítja a véráramlást, csökkenti a vérnyomást és szív terhelését, így az kevésbé lesz hajlamos a hipertrófiára.

A kutatás eredményeivel kapcsolatban felmerült, hogy 40 éves kor felett mindenkinek fel lehetne írni sztatint, de Dr. Aung szerint ez nem járható út. „Vannak egyértelmű irányelveink arra vonatkozóan, hogy kinek javasolt sztatint szednie. Vannak szakmai viták azzal kapcsolatban, hogy tágítani kell-e ezeknek a betegeknek a körét, illetve hogy mikor kell a kezelést abbahagyni. Mi most azt igazoltuk, hogy azoknál a betegeknél, akik már szedik a sztatint, előnyös hatású a kezelés, és nem csak a koleszterincsökkentés miatt. De az általános receptfelírás helyett inkább a perszonalizált medicina irányába kellene továbblépnünk, és meghatározni, hogy kik azok, akik számára a leginkább hasznos a sztatinkezelés.”

„Nem csak a klinikai kockázati tényezőket, mint a dohányzás vagy magas vérnyomás, kell figyelembe venni, hanem a genetikai, örökletes faktorokat is, amelyek segítségével megjósolható, hogy egy személy hogyan fog reagálni a sztatinterápiára. Ez egy nagyon érdekes terület, amit szintén vizsgálunk a kutatócsoportban.”