A szívbetegségek és a stroke kezelésére szolgáló új gyógyszerek fejlesztésével kapcsolatos eredmények

Az Amerikai Szív Szövetség becslései szerint az Egyesült Államokban a halálesetek egyharmadát valamilyen kardiovaszkuláris betegség okozza, vagyis ez a betegségcsoport a vezető halálok. Az Egyesült Államokban 40 másodpercenként meghal egy ember kardiovaszkuláris betegség következtében, és több mint 92 millió amerikai szenved legalább egyféle betegségtől vagy a stroke valamilyen következményétől.

Bár ez a halálozási arány rendkívül magas, mégis jól érzékelhető a javulás: 1980-ban 412 haláleset történt 100 ezer fős populációra vonatkoztatva kardiovaszkuláris betegség miatt, 2015-ben már csak 168. 2013-ban a stroke már csak az ötödik vezető halálok volt, miután 75 évig foglalta el a listán a harmadik helyet. Az elért javulás a hatékonyabb prevencióra, diagnózisra és terápiákra vezethető vissza. A kardiovaszkuláris halálozás visszaszorításában fontos szerepet játszott a warfarin bevezetése a stroke kockázat csökkentésében, illetve a koleszterinszint-csökkentő sztatinok engedélyezése.

Napjainkban a gyógyszerfejlesztő vállalatok mintegy 200 készítmény fejlesztésén dolgoznak, amelyek kardiovaszkuláris betegségek kezelését célozzák. Ezek közül 42 gyógyszerjelölt szívelégtelenség terápiájára javallott, 23 hatóanyag stroke kezelésére, 20 molekula perifériás érbetegségek ellen, 13 gyógyszer trombózis kezelésére, 25 készítmény lipidanyagcsere zavarok ellen és 14 gyógyszer magas vérnyomás kezelésére fog szolgálni. A magas koleszterinszint csaknem 95 millió amerikait érint, a hypertonia pedig 85 millió amerikai felnőttet.

Folyamatban van egy olyan hatóanyag fejlesztése, ami potenciálisan csökkentheti a kardiovaszkuláris események (szívinfarktus, stroke) gyakoriságát koszorúér betegségben, 2-es típusú diabéteszben szenvedő vagy alacsony HDL-szintű betegeknél. Az új molekula a BET (bromodomén és extraterminális) protein inhibitora, a BET gátlása pedig előnyös hatású a kardiovaszkuláris állapot szempontjából.

Ischémiás szívelégtelenség terápiájának céljára zajlik egy nem vírus eredetű génterápia fejlesztése, ami a szervezet szövetregenerációs útvonalaira fejt ki hatást.

Stroke kezelésére is folyamatban van új gyógyszer fejlesztése, amelynek célja az agykárosodás visszafordítása. A terápiát aktivált protein-C és őssejtek kombinációja alkotja, a stroke utáni néhány órán belül kell alkalmazni.

Bár a szívbetegségek férfiaknál és nőknél egyaránt az első számú halálozási oknak számítanak, nők esetében ez sokkal kisebb mértékben tudatosul: csak a betegek 56 százaléka tudja, hogy az összmortalitás első számú okai a kardiovaszkuláris betegségek. Az emberek többsége a karba vagy vállba sugárzó mellkasi fájdalmat tartja a szívinfarktus fő tünetének, de nőknél ebben is jelentős eltérések mutatkozhatnak, illetve a koszorúér betegség miatt hirtelen elhalálozó nők kétharmadánál semmilyen előzetes tünet nem jelentkezik. A CDC szerint a nőbetegek egy részénél egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, másoknál éles fájdalom jelentkezhet a mellkasban, nyakban, állkapocsban, a has felső részében vagy a hátban. A tünetek előfordulhatnak nyugalomban vagy fizikai aktivitás során, de kiváltó ok lehet a mentális stressz is. Nők esetében nagyobb a valószínűsége az éles, égő fájdalom jelentkezésének, ellentétben a szívinfarktus klasszikus tünetének tartott tompa mellkasi fájdalommal.