Középkorúaknál a magas vérnyomás növeli a demencia kialakulásának kockázatát
A kezeletlen artériás hipertónia jelenti a legnagyobb kockázatot agyvérzés, agyi léziók, kisebb vérzések vagy mikroinfarktusok kialakulására, hosszú távon pedig a kognitív zavarok kockázata is nő.
Olyan brit közalkalmazottaknál, akiknek 50 éves korukban magas volt a vérnyomásuk, 25 évvel később gyakoribb volt a demencia kialakulása. A rizikó akkor is megnőtt, ha az illetőnek nem volt agyvérzése – derül ki a Europen Heart Journal c. szakfolyóiratban megjelent Whitehall-II tanulmány kiértékeléséből.
A Whitehall-II tanulmány a brit főváros kormánynegyedének alkalmazottainak adatait összesíti 1985 óta, ami lehetőséget nyújtott Jessica Abell, a francia INSERM kutatóintézet munkatársa számára, hogy jobban megvizsgálja ezt a kockázati tényezőt.
A 8639, 50 év körüli résztvevőből 25 éven belül 385 embernél diagnosztizálták a demencia valamilyen formáját. A résztvevők egyharmada volt nő, a demencia incidenciáját (385/8639) elektronikus kórelőzményekből állapították meg. Azoknál a résztvevőknél, akiknek a szisztolés vérnyomása 130 Hgmm felett volt, Abell 45%-os kockázat-emelkedést állapított meg. A magasabb diasztolés vérnyomás ezzel szemben nem volt befolyással a demencia kialakulására.
A 60-70 éves kori magas vérnyomás (már) nem volt a magasabb rizikóhoz kötve. Azoknál a résztvevőknél sem nőtt meg a kockázat, akik a magas vérnyomás kezelésére gyógyszert szedtek. Szintén nem volt kockázat-növekedés azoknál, akik nem kaptak szívinfarktust vagy agyvérzést.
Abell az eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy az ellenőrizetlen magas vérnyomás a döntő rizikófaktor az időskori demencia kialakulásánál. Az eredmény fontos felhívás lehet a középkorú embereknek, hogy ellenőrizzék rendszeresen a vérnyomásukat és magas vérnyomás esetén kezeltessék azt, akkor is, ha a hipertónia nem produkál tüneteket, és a betegek testileg teljesen egészségesnek érzik magukat.
A középkorúaknál előfordulduló hipertónia a hosszabb expozíció miatt jár fokozott demencia-kockázattal, ami azoknál a betegeknél is fennáll, akik magas vérnyomásban szenvednek, de nincs semmilyen kardiovaszkuláris betegségük, vagyis demencia kialakulhat kardiovaszkuláris megbetegedés nélkül is, de a magas szisztolés vérnyomással összefüggésben. A kutatás eredményei alátámasztják a további átfogó vizsgálatok szükségességét, amelyek alapján megvalósítható a bizonyítékokon alapuló prevenció.
