Halláskárosodás és a szívelégtelenség fokozott kockázata: a pszichológiai distressz szerepe
Egy nagyszabású tanulmány szerint a halláskárosodás jelentősen növeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, különösen a hallásvesztés okozta pszichológiai distressz révén.
Egy frissen megjelent, nagy esetszámú longitudinális vizsgálat új megvilágításba helyezi a halláskárosodás és a kardiovaszkuláris morbiditás kapcsolatát. Az eredmények szerint a hallásvesztés önmagában is független rizikófaktort jelenthet a szívelégtelenség kialakulása szempontjából – különösen, ha az a pszichológiai distresszel, depresszív tünetekkel társul.
A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és a brit Biobank adatbázisán alapult. Összesen 164.431, szívelégtelenség szempontjából kezdetben negatív státuszú felnőtt adatait elemezték, akiknél az átlagéletkor 56 év volt, és a mintában 55%-ban nők szerepeltek. A hallásfunkciót objektív audiometriai vizsgálattal értékelték, és az alanyokat három kategóriába sorolták: normál hallású (88%), enyhe halláscsökkenéssel élő (10,5%), illetve súlyos halláskárosodással élő (1,5%).
A többváltozós Cox-regressziós modell alapján a szívelégtelenség incidenciája szignifikánsan magasabb volt a halláskárosodással élők körében. Enyhe hallásvesztés esetén a kockázat 36%-kal, súlyos esetben pedig 91%-kal nőtt a referenciacsoporthoz képest. Érdekes módon a hallókészüléket használó személyek körében ez a kockázati többlet nem jelentkezett ilyen mértékben, ami a kompenzációs lehetőségek jelentőségére utal.
A kutatás különös figyelmet szentelt a pszichológiai faktorok – különösen a depressziós állapotok – közvetítő szerepének. A halláskárosodás sok esetben társul társas izolációval, kommunikációs nehézségekkel és mentális terheléssel, amelyek közvetve szimpatikus túlműködést, a gyulladásos mediátorok aktiválódását és érrendszeri maladaptációt idézhetnek elő – mindezek pedig a szívelégtelenség ismert patofiziológiai komponensei.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a halláscsökkenés nem pusztán életminőségi kérdés, hanem szisztémás egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen kardiovaszkuláris tekintetben. A megelőzés, szűrés és korai rehabilitáció (pl. hallókészülék alkalmazása) fontos szerepet játszhat nemcsak az életminőség javításában, hanem a szívelégtelenség prevenciójában is.
Hearing impairment, psychological distress, and incident heart failure: a prospective cohort study, Heart (2025). DOI: 10.1136//heartjnl-2024-325394
