Európa legelhízottabb nemzete a magyar

Az elhízás egy komplex, krónikus, visszatérő és az idővonalon súlyosbodó betegség, a betegségek nemzetközi osztályzásában külön BNO-kóddal rendelkezik. Ezzel a rossz hírrel kezdte a beszélgetést a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. Halmy Eszter elhízástudományi szakértőt, egészségügyi szakmenedzsert az idén a hazai naptárban május 21-re eső Európai Elhízás Elleni Nap alkalmából keresett meg a Népszava. Kiderült, hogy ez már nem létezik, a nemzetközi szervezetek több hasonló jeles napot összevontak, és március 4-ét jelölték ki az elhízás világnapjának. Ám a témáról így is lehet és kell is beszélni, hiszen hazai vizsgálatok alapján a felnőtt lakosság kétharmada, és minden negyedik-ötödik gyerek is túlsúlyos vagy elhízott. A magas vérnyomás 50 százalékáért, egyes szív- és érrendszeri betegségek 35 százalékáért, illetve 13 daganattípus 40 százalékáért közvetlenül az elhízás felelős. Ide sorolhatók az alvási apnoe vagy a zsírmáj kialakulása, a vérzsírok rossz irányú elváltozása, a reumatológiai betegségek, elsősorban térd- és csípőízületi elváltozások is. Nincs szervrendszer, amelyre ne hatna negatívan az elhízás – jelentette ki a szakember. Mivel különösen a hason belüli zsírfelszaporodás növeli a szövődményes krónikus betegségek rizikóját, ezért fontos a haskörfogat mérése. Férfiaknál a 102 cm feletti, nőknél pedig a 88 cm-nél magasabb körfogat már veszélyt jelez.

Az elhízás kialakulásában genetikai, hormonális vagy táplálékfelvételi zavarok, illetve a környezeti hatások állhatnak. A hazai lakosság igen inaktív életet él, átlagosan napi 5 órát ülőmunkát végez. Az egyre kényelmesebb és modernebb környezetben egyre kevesebb gyaloglásra van szükség. Nem vagy csak ritkán használunk lépcsőt a lift és a mozgólépcső miatt, és aki teheti, autóval közlekedik gyaloglás vagy kerékpározás helyett. Az alváshiány, a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelő gyógyszer vagy táplálékkiegészítő használata is felelős az elhízásért. Általánosságban elmondható, hogy a nők napi 2200, a férfiak 2600 kalóriát fogyasztanak az étkezések során, ám ennél 500-600 kalóriával kevesebb az ajánlott. A szakember azt ajánlja, hogy aki testsúlycsökkentő programot indít, 20-30 százalékkal csökkentse a napi elfogyasztott ételmennyiséget. Úgy a legegyszerűbb, ha félreteszi a tányérjára szedett étel egyharmadát. Ez egy kezelhető és hosszú távon is tartható módszer, amely, ha a mozgás fokozatos emelésével párosul, meghozza a várt eredményt. Az időszakos fogyókúrát viszont nem javasolja, mert utána csak jól meg lehet hízni. Minden egyes fogyókúra alkalmával a csökkenő táplálékfelvétel miatt védekezőmechanizmust indít el a szervezet. Ilyenkor akár 100 kalória-többletfelvételre is raktározással reagál, és kialakul a jól ismert jojóeffektus. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a napi étkezések lehetőleg azonos időpontban történjenek. Felnőtt embernek elég háromszor ennie, a reggelit nagy hiba kihagyni, és célszerű déltájban elfogyasztani a főétkezést. Ez a napi energiafelvétel 50 százalékát tartalmazza. Az utolsó étkezés pedig a lefekvéshez képest minél korábban, de legalább két órával előtte legyen. Halmy Eszter beszélt arról is, hogy ha már orvosi segítséget igényel a beteg állapota, a kezelésről mások mellett az elhízás mértékének ismeretében dönt az orvos. Az életmódváltás, amennyiben eredménytelen kiegészülhet gyógyszeres kezeléssel, vagy műtéti beavatkozás jöhet szóba. Ez utóbbit 40-es BMI fölött javasolják, ilyenkor a gyomor térfogatát csökkentik laparoszkópos megoldással. Aki segítséget kérne, annak első körben háziorvosát érdemes felkeresnie.