A szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg

A diabétesz becslések szerint éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én rendezik meg világszerte. Több mint 30 éve került a világnapok sorába, az azóta eltelt évtizedekben pedig a cukorbetegség sajnos valódi népbetegséggé „lépett elő”: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések[1]. Hazánkban 750 000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről. A civilizációs betegségnek számító állapot kialakulásához az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul. A betegség megelőzését és kezelését gátolhatja a betegoktatás nehézsége, a diéta sikertelensége, a nem kellő időben történő terápiakezdés, valamint a legmodernebb kezelési lehetőségekhez való elégtelen hozzáférés – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság által szervezett „Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért” című kerekasztal-beszélgetésen, ahol egészségügyi szereplők, a kormányzat képviselői, szakmai és civil szervezetek, valamint ipari partnereik egyeztettek a betegség kezelési lehetőségeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól.

A legfontosabb célkitűzés a prevenció

A kerekasztal-beszélgetésen részt vevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, ugyanakkor egyöntetűen hangsúlyozták a korai diagnózis és a rendszeres vércukormérés fontosságát is, hiszen ez lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. „A diabétesz ugyanis már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A betegségben érintettek pedig nem magától a betegségtől szenvednek, vagy akár halnak bele, hanem annak súlyos szövődményeitől. Csak, hogy néhány példát említsünk: a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 -szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A magas vérnyomás és a diabétesz pedig az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy 40%-a szenved krónikus vesebetegségben, a rossz vesefunkció jelentős mértékben hajlamosít a korai kardiovaszkuláris halálozásra a betegek egy része végül vesepótló kezelésre, vagy veseátültetésre szorul.  A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető halálozás újra növekszik. A betegség a várható élettartamot 5-10 évvel csökkenti” – mondta el a rendezvényen prof. dr. Wittmann István, Magyar Diabetes Társaság elnöke. Holisztikus szemléletváltásra van szükség A szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg. Azonban ezek a megbetegedések nem elszigetelten alakulnak ki. Egyre részletesebb tudományos eredmények látnak napvilágot a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségekben szerepet játszó szív, vesék, hasnyálmirigy és egyéb szervek közötti interakciókról. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy szerv egészséges működése hatással van a többire is, az egyes kórképeket mégis sokszor rendszerint önmagukban kezelik. Ezen mindenképp érdemes változtatni, és a beteget teljes egészségben, holisztikusan vizsgálni. Ehhez viszont elengedhetetlen a társszakmák – így például a diabetológusok, nephrológusok, kardiológusok, érgyógyászok és a hypertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése. Többek között ezért is vagyunk ma mind itt – tette hozzá a professzor. Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiovaszkuláris és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukorkontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és a szövődmények kezelési költségeinek csökkentését is.

Cukorbeteg-gondozás telemedicina segítségével

A rendezvényen a digitális diabétesz gondozás egy fontos mérföldkövéről is szó esett, hiszen a 77 Elektronika Kft. által fejlesztett ingyenesen használható online orvosi távfelügyeleti megoldást, a Dcont® eNAPLÓ-t – elsőként a magyar telemedicinás rendszerek közül – idén ősszel sikerült integrálni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). Mindennek köszönhetően a kezelőorvosok innentől kezdve bármikor hozzáférhetnek adott páciensük vércukorszint értékeihez, ráadásul mindezt strukturált formában tölthetik le a rendszerből, ami lehetővé teszi a kereshetőséget, megkönnyíti a feldolgozhatóságot és az elemezhetőséget. 

Az első hazai kerekasztalra az 1989-es, a Magyar Diabetes Társaság által is aláírt St. Vincent-i Deklaráció 30. évfordulóján, 2019. okt. 29-én került sor. A koronavírus járvány miatt a sorozat megszakadt, ezt kívánta a rendezvénnyel folytatni a Magyar Diabetes Társaság, szakmai partner szervezetek közreműködésével. A kerekasztal megbeszélés a Magyar Diabetes Társaság szervezésében, az AstraZeneca Kft. és a 77 Elektronika Kft. kötelezettségmentes támogatásának köszönhetően jött létre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett és felszólalt dr. Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterelnöki főtanácsadója, dr. Tóth László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese, prof. dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, prof. dr. Balla József, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke, az MTA levelező tagja,  prof. dr. Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, valamint Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.

Magyar Diabetes Társaság

A Magyar Diabetes Társaság (MDT) egy szakorvosokat, dietetikusokat, szakápolókat tömörítő Magyarországon bejegyzett társadalmi szervezet. A MDT célja a hazai diabetológia fejlesztése, a tagok és a szakterület iránt érdeklődő szakemberek tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése. A társaság feladata, hogy a tudományág modern szemléletét és módszertanát terjessze, a diabetológia hazai és külföldi eredményeit ismertesse, és elősegítse e tudományos eredmények gyakorlati felhasználását. Az MDT szakmai folyóirata, a Diabetologia Hungarica és honlapja (www.diabet.hu) szerkesztésével is igyekszik elősegíteni a hazai kutatási eredmények minél szélesebb körű megismertetését belföldön és külföldön egyaránt.

[1] https://worlddiabetesday.org/about/facts-figures/ Forrás: influencemedia.hu