Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben

A svéd, angol és amerikai kutatókból álló csapat az MTA TTK Gyógyszerkémiai kutatócsoportja, valamint a világ két vezető gyógyszergyárának részvételével szerveződött, és azt tűzte ki célul, hogy felderítse a gyógyszermolekulák megtalálásának új lehetőségeit.

A kutatások elsőként arra irányultak, hogy feltárják az új molekulák előállításában mutatkozó korlátok okait. Az előállított molekulákat és a hozzájuk vezető reakciókat elemezve a kutatócsoport megállapította, hogy ezek többsége olyan vegyület, amelyet jól ismert és robosztus reakciókkal, hatékonyan, megvásárolható reagensekkel, néhány reakciólépésben ésszerűen, viszonylag könnyen elő lehet állítani. Ez pedig illeszkedik a gyógyszerkutatási programok jelenlegi időbeli és költségvetési korlátaihoz.

Az előállított molekulák jellegét és tulajdonságait azonban a szintézisükhöz felhasznált reakciók is döntő módon befolyásolják, így a következő lépésben ezeket elemezték.

A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a gyógyszerkutatási programokban többnyire csak néhány reakciótípus a meghatározó. Ezek az eredmények pedig arra utalnak, hogy a szerves kémia új módszereivel jelentősen bővíthető a gyógyszerkutatás számára elérhető molekulák köre.

A kutatók erre a célra négy új lehetőséget javasolnak, a mesterséges intelligencia alapú szintézistervezést, a szintézisek ésszerű és intelligens automatizálását, valamint számos új reakció és technológia hadrendbe állítását.

Az augusztus végén a Nature Reviews Drug Discoveryben megjelent cikk jelentős érdeklődést váltott ki a tudományos közösségben (a tanulmány jelenleg a legolvasottabb cikk az újságban és az elmúlt 3 hónapban megjelent több mint százhatvanezer cikk között is a legolvasottabb 3%-ban van) és a Science magazin blogja is referálta.

A tanulmány legfontosabb megállapításait infografika foglalja össze.