Veszélyes kullancs jelent meg Magyarország határainál

Ha szerencsénk lesz, lassan véget ér a koronavírus járvány. Ám a világ nem lélegezhet fel: a WHO minden évben kiadja a potenciális világjárványról szóló jelentését, amelyen jelenleg 8 tétel szerepel. Ennek kapcsán beszélgetett a pénzcentrum.hu Jakab Ferenc, virológus professzorral, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetőjével.

A WHO ezzel a listával alapvetően a nemzetközi kutatóközösség figyelmét hívja fel, célja a kutatás felgyorsítása. A professzor bevezetőként kiemeli: a járványoknak alapvetően két típusát különböztetjük meg, a relatíve enyhe tünetekkel sok mindenkit megfertőző, és a súlyos tünetekkel kevés embert érintő fertőzéseket. Egy világjárvány szempontjából az első a veszélyesebb, ilyen a koronavírus is. A második esetben ugyanis a beteget szinte azonnal kórházba viszik és a diagnózis megállapítása után izolálják – legalábbis a fejlett világban.

A WHO említett listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat. A kutatók az 1960-as években találkoztak ezzel a megbetegedéssel Krímben és hasonlóval Kongóban. Egy ideig külön kezelték a kettőt, 90-es években derült ki, hogy ugyanazon kórokozóról van szó. Magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A halálozási aránya rendkívül magas, 30%. Fertőzött kullancscsípés útján terjed. Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is.

A krími-kongói vérzéses láz kutatására is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat és alapkutatásokat is végeznek a vírussal - tudta meg a lap. A PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat. Ez egy úgynevezett BSL-4-es fokozatú egység, amelyből világszinten is igen kevés van. A laboratóriumok döntő része epidemiológiai, járványügyi és diagnosztikai, katonai, vagy gyógyszergyárban működő. Magyarországon a pécsi az egyetlen, amely csak kutatással foglalkozik és egy egyetemen működik. 2020-ban szerezte meg a Nemzeti Virológiai Laboratórium címet.