Új módszer a rezisztens szuperbaktériumok antibiotikum-érzékenységének helyreállítására

A koppenhágai egyetem és a Ross University School kutatói felfedeztek egy új módszert a multidrug rezisztens Klebsiella pneumoniae és Escherichia coli törzsek antibiotikum-érzékenységének helyreállítására. A kutatás eredményei a nemzetközileg elismert Scientific Reports és Antimicrobial Agents and Chemotherapy folyóiratokban jelentek meg.

A kutatócsoport új megközelítésének alapja azoknak a géneknek az azonosítása volt, amelyek a szuperbaktériumok növekedését az antibiotikumok jelenlétében is lehetővé teszik.

Egy forradalmi genomikai technológiát alkalmazva a kutatók minden egyes bakteriális gén esetében meghatározták, hogy milyen mértékben járul hozzá az antibiotikum-rezisztenciához, és ezáltal sikeresen azonosítottak több gént, amelyek létfontosságúak az MDR Klebsiella pneumoniae túléléséhez kolisztin jelenlétében, ami az utolsó antibiotikum az ilyen típusú fertőzések ellen. A kutatók igazolták, hogy ezek közül egy génnek, a dedA génnek az inaktiválása a kolisztin-rezisztens Klebsiella pneumoniae szenzitivitását teljes mértékben helyreállította. Ugyanez a kutatócsoport felfedezett hasonló géneket, amelyek inaktiválása helyreállította az MDR E. coli béta-laktámokkal szembeni érzékenységét.

„A felfedezésünk bizonyítja, hogy a szuperbaktériumok nem legyőzhetetlenek” – mondta a kutatás vezetője. „Tudjuk, hogy van egy Achilles-sarkuk, és azt is tudjuk, hogyan leszünk képesek legyőzni őket.”

Ez a felfedezés új perspektívát nyit meg a rezisztens szuperbaktériumok elleni küzdelemben az által, hogy az antibiotikumokat úgynevezett kiegészítő gyógyszerekkel kombinálja, amelyek visszafordítják az antibiotikum-rezisztenciát. Ezidáig az egyetlen ilyen típusú gyógyszercsoport a klinikai gyakorlatban a béta-laktamáz inhibitoroké. Ezek a gyógyszerek a béta-laktám antibiotikumok lebontásáért felelős bakteriális enzim gátlása révén visszafordítják az antibiotikum-rezisztenciát. A béta-laktamáz inhibitoroktól eltérően, a koppenhágai egyetem kutató által azonosított célpontok nem vesznek részt direkt módon az antibiotikum-rezisztencia mechanizmusában. Ezek a célpontok minden baktériumban jelen vannak, beleértve az érzékeny törzseket is, és így felhasználhatóak az antibiotikum-aktivitás potenciálására mind a rezisztens, mind az érzékeny törzsek esetében.

„A béta-laktamáz inhibitorokkal szemben a mi kutatásunk során felvázolt antibiotikum-kiegészítő gyógyszerek a „támogatott” antibiotikum hatásosságát az érzékeny baktériumtörzsek esetében is fokoznák. Ez egy nagyon kedvező tulajdonsága ezeknek a gyógyszereknek, mivel ezáltal csökkenthető lenne a sikertelen kezelés kockázata (amit az antibiotikum-rezisztenciától eltérő tényezők, például biofilmek, immunszuppresszió okoz), illetve lehetővé tenné a toxikus hatású antibiotikumok, mint például a kolisztin dózisának csökkentését, sőt akár a rezisztens mutációk szelekcióját is megelőzheti.”

Ez utóbbi hipotézist jelenleg is vizsgálják kolisztin és egy, az MDR K. pneumoniae-val végzett vizsgálat során kiválasztott gombaellenes hatóanyag kombinációjában.

„Rendkívül fontos, hogy az MDR baktériumok által jelentett fenyegetést kezelni tudjuk. Ezek az eredmények kiemelkedő jelentőségűek a fertőző betegségek jövőbeli kezelését tekintve” – mondta a vizsgálat koordinátora.

Minden évben több mint 25 ezer európai lakos hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések következtében. Becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia évente 10 millió halálesetet fog okozni világszerte, valamint a GDP 2-3,5 százalékos csökkenéséhez fog vezetni.