Új kezelési lehetőség lehet az agyi tumorőssejteket elpusztító Zika-vírus

A kutatás eredményei szerint vírus pusztító hatása a malignus sejtekre irányítható, és így javítható lehet a betegek gyógyulási esélye. A glioblasztoma általában a diagnózistól számított egy éven belül halálos kimenetelű.

„Sikerült az igazolnunk, hogy a Zika-vírus elpusztítja azokat a glioblasztoma sejteket, amelyek hajlamosak a standard terápiákkal szemben rezisztenciát kifejleszteni” – mondta a kutatás vezetője.

A kutatás eredményei a The Journal of Experimental Medicine folyóiratban jelentek meg.

Az Egyesült Államokban mintegy 12 ezer esetben diagnosztizálnak glioblasztómát, ami az agydaganat leggyakoribb formája. A standard kezelés műtétből, kemoterápiából és sugárkezelésből áll, de a tumorok többsége hat hónapon belül kiújul. A glioblasztoma őssejtek gyakran túlélik a kezelést, és újabb tumor kialakulásához vezetnek.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a vírus képes-e elpusztítani a glioblasztoma őssejteket, amelyeket a diagnózist követően eltávolítottak a betegek szervezetéből. Megfertőzték a tumorokat a Zika-vírus egyik törzsével, és az eredmények alátámasztották, hogy a Zika-fertőzés hasonló terápiás hatású, minta kemoterápia-sugárkezelés kombináció. A standard kezelés jellemzően elpusztítja a tumorsejtek nagy részét, de az őssejteket nem károsítja, így azokból a tumor zavartalanul tud regenerálódni. A Zika-vírus viszont a tumorőssejteket támadja meg, és a tumor nagyobb tömegét érintetlenül hagyja.

A kutatók állatkísérleteket is végeztek, amelyekben Zika-vírus és placebo hatását hasonlították össze egerekben. Az injekció beadását követő két héttel később a tumor nagysága jelentősen csökkent a Zikával kezelt egerekben, és a vírussal kezelt állatok esetében a túlélés ideje is hosszabb volt.

A Zika-vírus embereken történő alkalmazása esetén a vírust agyba kellene injektálni, valószínűleg a primer tumor eltávolítására szolgáló műtét során. Egy agykárosodást okozó vírus beinjektálásának gondolata ijesztőnek tűnhet, de felnőtteknél a Zika-vírus alkalmazása viszonylag biztonságos lenne, mivel a célpontjául szolgáló neuroprogenitor sejtek a felnőtt agyban csak kis számban fordulnak elő.

A kutatók további vizsgálatokat is végeztek epilepsziás betegektől származó szövetmintákon, is kimutatták, hogy a vírus nem befolyásolja az egészséges agysejteket.

A biztonságosság javítása érdekében két olyan mutációt is bevezettek, amelyek gyengítik a vírusnak az immunrendszerrel szembeni védekező képességét, és így a vírus még képes lenne szaporodásra a tumorsejtekben, de az egészséges sejtek könnyen eliminálnák a fertőzést.