Továbbra is emelkedik a globális antibiotikum-fogyasztás

A kutatás összefoglalója a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban jelent meg. A kutatás során 76 ország antibiotikum-fogyasztását elemezték, ami a globális trendek eddigi legátfogóbb értékelése.

A Princeton Egyetem, az antwerpeni egyetem és a zürichi ETH kutatói által végzett kutatás azt tárta fel, hogy 2000 és 2015 között az antibiotikum-fogyasztás világszerte napi 11,3 DDD-ről 15,7 DDD-re (defined daily dose) növekedett 1000 főre vonatkoztatva. A DDD a gyógyszerfogyasztás standardizát és statisztikai mértékegysége, ami az adott gyógyszernek felnőttek által a fő indikációban fenntartó dózisban naponta alkalmazott becsült átlagos mennyiségére vonatkozik.

Az antibiotikum-rezisztencia egy globális egészségügyi probléma, ami rendkívül gyorsan képes terjedni különböző térségek között. A tanulmány hangsúlyozza az antibiotikum-rezisztencia globális monitorozásának és a szükségtelen antibiotikum-használat csökkentésére irányuló erőfeszítések szükségességét.

Az antibiotikumok hatásosságának csökkenésének fő oka a helytelen antibiotikum-fogyasztás, ezért ennk visszaszorítása kritikus fontosságú. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű országokban javítani kell az antibiotikumokhoz való hozzáférést a fertőzések és az azokból eredő halálozás magas gyakorisága miatt.

A kutatók szerint az új elemzés adatai hozzájárulnak a hatékonyabb megközelítések kidolgozásához és a lakosság átfogó egészségneveléséhez.

Az elemzés szerint 2015-ben az antibiotikumok humán céllal globálisan felhasznált mennyisége 35 milliárd DDD volt, ami a 2000-es adathoz viszonyítva 65 százalékos növekedést jelent, míg a fogyasztási ráta 39 százalékkal emelkedett, 11,3 DDD-ről 15,7 DDD-re.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban az antibiotikum-felhasználás összesen 114 százalékkal emelkedett 2000 és 2015 között, ami 1000 lakosra vonatkoztatva napi 77 százalékos emelkedést jelent. A széles spektrumú penicillinek fogyasztása 36 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, amiből 56 százalékos emelkedés az alacsony-közepes jövedelmű országokra jutott, 15 százalékos emelkedés pedig a magas jövedelmű országokra.

Az új típusú antibiotikumok, mint például a linezolid, karbapenemek és kolisztin fogyasztása gyakorlatilag minden országban emelkedett. Az Egyesült Államok az egyetlen, ahol továbbra is jellemző a glicilciklinek (tigecycline) és az oxazolidinonok (linezolid) nagy mennyiségű alkalmazása.

Az antibiotikum-fogyassztás globális emelkedése ellenére a kutatók szerint lehetséges a trend megfordítása, mivel a magas jövedelmű országokban már tapasztalható volt kis mértékű csökkenés, illetve az egyes országok közötti szignifikáns különbségek feltárása is segíthet további lépések kidolgozásában.

Eili Y. Klein el al., "Global increase and geographic convergence in antibiotic consumption between 2000 and 2015," PNAS (2018). www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1717295115