Több mint 3 millió gyermek halt meg antimikrobiális rezisztenciával összefüggő fertőzésekben 2022-ben

Az ESCMID Global 2025 konferencián bemutatott tanulmány szerint világszerte több mint 3 millió gyermek vesztette életét 2022-ben antimikrobiális rezisztenciával (AMR) kapcsolatos fertőzések miatt.

A tanulmány kiemeli, hogy sürgősen szükség van regionális és globális stratégiákra a gyermekkori antimikrobiális rezisztencia ellenőrzésére, különösen a nagy terhelésű területeken, például Délkelet-Ázsiában és Afrikában. Az AMR kritikus veszélyt jelent a gyermekek számára, akik nagyon érzékenyek a fertőzésekre. Az új antibiotikum-készítményekhez való hozzáférés gyakran sokkal korlátozottabb a gyermekek számára a termékfejlesztés késései miatt.

A tanulmány adatai szerint csak 2022-ben Délkelet-Ázsiában több mint 752.000, Afrikában pedig 659.000 gyermek halt meg AMR-rel összefüggő szövődményekben. E halálesetek közül sok a Watch antibiotikumok (a rezisztencia kockázatával járó gyógyszerek) és a Reserve antibiotikumok (a súlyos, multirezisztens fertőzések utolsó kezelési módjai) használatához köthető.

A Watch és a Reserve antibiotikumokat nem első vonalbeli kezelésre használatosak, és alkalmazásukat azokra kell korlátozni, akiknek szükségük van rájuk hatékonyságuk megőrzése és a rezisztencia kialakulásának csökkentése érdekében. Ezzel szemben az Access antibiotikumok azok, amelyek szélesebb körben hozzáférhetők és gyakori fertőzések kezelésére használatosak, mivel kisebb a rezisztenciafokozó potenciáljuk.

2019 és 2021 között a Watch antibiotikumok használata 160%-kal nőtt Délkelet-Ázsiában és 126%-kal Afrikában. Ugyanebben az időszakban a Reserve antibiotikumok használata 45%-kal nőtt Délkelet-Ázsiában és 125%-kal Afrikában.

Világszerte a több mint 3 millió gyermekhalálból 2 millió a Watch és a Reserve antibiotikumok használatához köthető.

"Bár a Watch és a Reserve antibiotikumok használatának növekedése szükséges lehet a gyógyszerrezisztens fertőzések egyidejű terjedése miatt, e gyógyszerek használatának meredek növekedése számos komoly, hosszú távú kockázatot rejt magában" - mondta Joseph Harwell professzor, a tanulmány társszerzője.

"Megnövekedett használatuk, különösen gondos felügyelet nélkül, növeli a rezisztencia kockázatát, és korlátozza a jövőbeni kezelési lehetőségeket. Ha a baktériumok rezisztenciát fejtenek ki ezekkel az antibiotikumokkal szemben, akkor kevés, ha egyáltalán lesz alternatíva a több gyógyszerrel rezisztens fertőzések kezelésére."

Számos tényező járul hozzá az AMR súlyosságához az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ideértve a túlzsúfolt kórházakat, a rossz higiéniát és a gyenge fertőzésmegelőzési intézkedéseket, amelyek elősegítik a rezisztens kórokozók terjedését az egészségügyi intézményekben és közösségekben. A diagnosztikai eszközök hiánya és a téves diagnózis miatti aggodalmak miatt ezekben a régiókban az antibiotikumok túlzott és helytelen használata is elterjedt.

Ezen kívül sok alacsony és közepes jövedelmű ország nem rendelkezik hatékony nemzeti felügyeleti és antimikrobiális programokkal, ami megnehezíti a rezisztenciatrendek nyomon követését és a hatékony kezelési protokollok létrehozását.

"A Watch és a Reserve antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia végső soron a kezelés nagyobb sikertelenségéhez vezet" - mondta Harwell professzor. "A már amúgy is riasztóan magas halálozási arányok továbbra is jelentősen emelkedni fognak, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol korlátozott lehet az alternatív kezelésekhez és a fejlett orvosi beavatkozásokhoz való hozzáférés."

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint számos országban az antibiotikumok több mint felét nem rendeltetésszerűen alkalmazzák. Nem ritka, hogy vírusos infekciók kezelésére is antibiotikumokat szednek a betegek, illetve túl gyakran kerül sor a széles spektrumú antibiotikumok felírására. Ezzel összefüggésben az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte egyre súlyosabb méreteket öltő és egyre inkább aggasztó probléma. A tüdőgyulladást, sebfertőzést vagy szepszist okozó Acinetobacter, E. coli és Klebsiella pneumoniae egyre gyakoribbak a kórházban fellelhető rezisztens törzsek között. Ennek jegyében a WHO a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumokat három csoportba sorolta, egy figyelemfelhívó, „AWaRe” rendszert alakított ki.

„A” mint „access” – „hozzáférhető”, azaz antibiotikum adása esetén elsőként javasolt hatóanyag

„Wa” mint „watch” – „odafigyeléssel alkalmazandó”, azaz általában második vonalbeli antibiotikumok, speciális infekciók kezelésére

„Re” mint „reserve” – „tartalék”, azaz (súlyos esetekre) tartalékolandó antibiotikumok

Hu, Y., Harwell, J. Global Trends and Impact of Antimicrobial Resistance in Paediatric Populations: An Analysis Using WHO AWaRe Classification and Priority Pathogens. Oral presentation. ESCMID Global 2025.