Magyarországon nincs komoly veszélye egy polio-járványnak

Az NKK szerint ugyanis az előzetes vizsgálatok alapján semmi nem utal poliovírus jelenlétére a hazai szennyvizekben. A hivatal – mint írták – már megkezdte annak a módszernek a fejlesztését, amely alkalmas a gyermekbénulást okozó vírus kimutatására. Arra a kérdésre, hogy ha csak most készül az ellenőrző rendszer fejlesztése poliovírusra, akkor honnan tudják, hogy semmi sem utal a jelenlétére, azt válaszolták: a módszerfejlesztés részeként valós szennyvíz mintákat is vizsgáltak. Ennek eredménye poliovírus jelenlétére pedig minden esetben negatív lett.

A Népszava azt követően érdeklődött a hazai járványügyi hivataltól, hogy kiderült Londonban és New York-ban is ismét kimutatták a kórokozót. A betegséget az 50-es évek végétől hatékony védőoltási programmal sikerült világszerte megfékezni: 1988-ban még 350 000 eset fordult elő, 2008-ban már csak 1659-et jelentettek, főként Ázsiából és Afrikából. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte Európa polio-mentességét.

A Népszavának Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi osztályának vezetője elmondta: a hazai lakosság védett a járványos gyermekbénulás ellen, utoljára 1969-ben fordult elő vad poliovírus okozta megbetegedés. Magyarországon ez a vakcina a gyermekkori kötelező oltások közé tartozik. A rendszeres védőoltást 1959-ben vezették be Sabin-csepp formájában. 2002 óta elölt vírust tartalmazó oltóanyaggal oltják a csecsemőket. A 2005 után születettek egyetlen szúrással kapják meg a tetanusz-, a diftéria-, a szamárköhögés-, az haemophilus influenzae b-, valamint a polio-fertőzés elleni oltóanyagot 2 ,3, 4 és 18 hónapos korukban. Akik pedig olyan országokba utaznak, ahol még jelen van a vírus, őket újraoltják. A szakember hozzátette: amíg a jelenlegi védőoltási fegyelem fennmarad, addig nincs komoly veszélye annak, hogy egy újabb gyermekbénulás járvány jelenjen meg,