Koronavírus: a fertőzés kezelésében alkalmazható hatóanyagot azonosítottak pécsi és osztrák kutatók

    A szakember tájékoztatása szerint a pécsi kutatóközpont virológusai az osztrák Cebina biotechnológiai céggel közösen folytatott vizsgálat eredményeként találtak rá a lehetséges hatóanyagra, amely új terápiás gyógyszert jelenthet a koronavírus fertőzésben. A kutatók hangsúlyozzák, a hatóanyag nem mint a fertőzést megelőző vakcina, hanem a már kialakult fertőzés, megbetegedés kezelésére ígéretes - fűzte hozzá.

    Jakab Ferenc - aki a miniszterelnök által korábban bejelentett, egyebek mellett a vírus jobb megismerését, a lehetséges hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztését szolgáló akciócsoportot is vezette - közölte: az azelasztin nevű hatóanyagot egy általánosan használt antihisztamin orrspray alapanyagaként használják jelenleg, a hatóanyag pedig laboratóriumi körülmények között igen jó hatásfokkal csökkentette a vírus fertőzését.     A vizsgálat első lépéseként a Cebina kutatói számítógépes megközelítést alkalmaztak, hogy olyan meglévő és könnyen elérhető gyógyszereket azonosítsanak, amelyek a későbbiekben szerepet játszhatnak a koronavírus-fertőzés kezelésében. Ennek eredményeként sikerült kiszűrni az azelasztint, mint lehetséges hatóanyagot. Ezt követték a laboratóriumi vizsgálatok Pécsen, amelyek igazolták a számítógépes modellezés eredményét és beváltották a hozzá fűzött reményeket.

    A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a laboratóriumi eredmények nagyon ígéretesek, a kísérleteket széles körű klinikai vizsgálatoknak kell követniük annak érdekében, hogy a hatóanyag tényleges terápiás alkalmazhatóságát is igazolják.
    Jakab Ferenc szerint az eredmény azért is nagyon fontos, mert a gyógyszer engedéllyel rendelkező, széles körben - Magyarországon például vény nélkül - kapható orrspray formájában, és közvetlenül hat a vírusfertőzés kezdeti helyén.
    A kutató szerint amennyiben a nemsokára megkezdődő klinikai tesztek is igazolják a gyógyszer hatékonyságát, akkor szinte azonnal bevethető lesz a fertőzés kezelésére.

    A PTE júniusban jelentette be, hogy a koronavírus elleni vakcina fejlesztésével kapcsolatos közös vállalkozásba kezd a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja és a Cebina osztrák biotechnológiai cég.
    Jakab Ferenc professzor a közleményben akkor jelezte már, hogy a két intézet eddig is szoros együttműködésben dolgozott, aminek eredményeként a hatóanyagokat illetően már ígéretes tesztek is készültek.

    A Cebina GmbH vezérigazgatója és alapítója, Nagy Eszter akkor azt közölte: a most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően egy hagyományosabb technológiát alkalmaznak, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Az úgynevezett alegység vakcina olyan vakcina antigénekre épül, amelyek várhatóan védelmet jelentenek a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus-járványok során.
    Kiemelték azt is, hogy az ilyen és ehhez hasonló, nagy volumenű, nemzetközi kutatási projektek finanszírozására ad lehetőséget a Virológiai Nemzeti Laboratórium program is, amelynek helyszíne a PTE kutatóközpontja, vezetője pedig Jakab Ferenc, a PTE professzora.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő gyógyszerfejlesztési konzorcium vezetője elmondta, a kezdetektől olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen - ismertette.

    Kacskovics Imre elmondta, a hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogják vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdték az európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is. Meglátása szerint a klinikai vizsgálatokat legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni.
    A dékán azt is elmondta, hogy terveik szerint a hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket - olvasható az interjúban.