Az influenzafertőzéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények

Élethosszig tartó védelmet biztosíthat az influenza ellen egy új típusú vakcina

A nebraskai Virológiai Központ új kutatási eredményei szerint a négy fő influenzatörzs génjeiből előállított kombinált vakcina széleskörű védelmet biztosíthat az influenzafertőzéssel szemben.

Az új típusú vakcina hatására a kísérleti állatok túlélték a hétféle influenzavírus letális dózisait, illetve azok az álaltok, amelyek nagyobb adagot kaptak a vakcinából, nem is betegedtek meg. Ezzel ellentétben azok az egerek, amelyeknek a hagyományos influenzaoltást adták be, mind megbetegedtek ugyanezeknek a vírustörzseknek a hatására, vagyis a patogének sikeresen elkerülték a hagyományos típusú vakcina által kiváltott immunválaszt.

A kutatók célja olyan vakcina kifejlesztése, amelyet egyetlen egyszer kell alkalmazni, és élethosszig tartó védettséget biztosít. Bár embereknél még nem igazolták az új megközelítés eredményességét, de a kutatás vezetője szerint ígéretes módszernek látszik az univerzális influenzaoltás kifejlesztéséhez vezető úton.

„A jelenleg alkalmazott influenza elleni vakcinációs programok és technológiák a fertőzések számát 4,75 százalékkal, a hospitalizációk számát 6,9 százalékkal csökkentik. Semmi kétségünk sincs azzal kapcsolatban, hogy ne lenne szükség új, hatékonyabb oltási technológiákra.”

Mivel az influenzavírus gyorsan mutálódik, és emberek, állatok, madarak gyakran tünetmentesen hordozzák a kórokozót, nehéz olyan vakcinát kifejleszteni, ami hosszú távon megőrzi a hatásosságát. A hagyományos influenzavakcina gyengített vagy elölt vírust tartalmaz, ami a hemagglutinin (HA) elleni immunválasz kiváltásán keresztül fejti ki a hatását.

Az ideális influenzaoltás költséghatékony, olcsón előállítható, hosszú távú immunitást biztosít, kevés alkalommal szükséges a beadása, és a vírus minden variánsával szemben hatékony.

Ezzel szemben a hagyományos oltás esetében a fő problémát az okozza, hogy nehéz előre megjósolni, hogy melyik törzs fogja a legtöbb fertőzést okozni a következő években, nehézséget okoz a biztonságos gyártás és szállítás, a megfelelő készletek időben történő biztosítása, valamint az idősek esetén a rossz válaszreakció, ami tovább növeli az egyébként is magas kockázatot ebben a populációban.

A hagyományos vakcinák hatékonysága 60 százalék alatti akkor, ha az oltás megfelel az aktuálisan cirkuláló törzsnek, és ettől is alacsonyabb, ha nem az a törzs okozza a fertőzések többségét, mint ami a vakcinában található. Szakértők szerint az univerzális influenzaoltás 2020-2025 körül kerülhet forgalomba.

Kedvezőek az új influenza elleni szerrel végzett kutatás eredményei

A baloxavir-marboxil hatóanyagú készítményt fejlesztő gyógyszercég bejelentette, hogy az új hatóanyag szignifikáns mértékben csökkentette az influenza tünetek javulásáig eltelt időtartam hosszát.

A fázis 3 CAPSTONE-2 klinikai vizsgálatban placebóval összehasonlítva a baloxavir-marboxillal kezelt csoportban a tünetek enyhüléséig eltelt idő 73,2 óra volt, míg a placebo csoportban 102,3 óra. A készítményt olyan betegeknél értékelték, akiknél magas a súlyos szövődmények kialakulásának kockázata (65 év feletti életkor, társbetegségek, például asztma, krónikus tüdőbetegség, kóros elhízás vagy szívbetegség jelenléte).

A vizsgálati alanyok összességében jól tolerálták a baloxavir-marboxil kezelést, biztonságossági aggály nem merült fel. A vizsgálati készítményt a Shionogi vállalat fejlesztette ki, és Japánban már Xofluza néven forgalomban van.

„Ez az első fázis 3 vizsgálat, amely szignifikáns, klinikailag jelentős előnyt igazolt a magas szövődmény kockázatú betegcsoportban. A kutatás alátámasztja a baloxavir-marboxil alkalmazásának előnyeit is, és minél előbb szeretnénk a szabályozó hatóságok munkatársaival is megvitatni ezeket az adatokat” – mondta az eredményekkel kapcsolatban a Genentech termékfejlesztési vezetője.

A CAPSTONE-2 vizsgálat azt is igazolta, hogy a baloxavir-marboxil hatékony volt az A/H3N2 és B típusú influenzával szemben (csökkentette a fertőzés tüneteinek kialakulásáig eltelt időt (medián időtartam placebóval összehasonlítva 75,4 óra vs 100,4 óra, illetve 74,6 óra vs 100,6 óra). A kutatás emellett alátámasztotta, hogy a baloxavir-marboxil kezelés oseltamivirrel összehasonlítva a teljes betegpopulációban rövidebb idő alatt enyhítette az influenzafertőzés tüneteit (73,2 óra vs 81,0 óra). A B-típusú influenzában szenvedő betegek alpopulációjában a baloxavir-marboxil szignifikánsan hatékonyabb volt a tünetek enyhüléséig eltelt időtartam csökkentésében, mint az oseltamivir (medián időtartam 74,6 óra vs 101,6 óra).

A baloxavir-marboxil placebóval és oseltamivirrel összehasonlítva egyaránt hatékonyabbnak bizonyult a másodlagos végpontok tekintetében is, többek között a vírusürítés időtartamának csökkentésében (medián időtartam 48,0 óra vs 96,0 óra). A baloxavir-marboxil kezelés során az antibiotikumok alkalmazása is kisebb mértékű volt, illetve az influenzával összefüggő szövődmények incidenciája is alacsonyabb volt, mint a placebo-csoportban (3,4% és 2,8% vs 7,5% és 10,4%).

A baloxavir-marboxil csoportban a nemkívánatos események gyakorisága szintén alacsonyabb volt (25,1%), mint a placebo-csoportban (29,7%) vagy az oseltamivir-csoportban (28,0%) észlelt.

A baloxavir-marboxil egy egyszeri adagolású orális készítmény 12 év feletti betegek számára, ami az antivirális gyógyszerek új csoportjának első képviselője, hatásmechanizmusa alapvetően eltérő a jelenleg forgalomban lévő készítményektől. Az FDA várhatóan december végén dönt a baloxavir-marboxil forgalomba hozatalának amerikai engedélyezéséről.

Egy nemrég felfedezett vírusmarker segíthet az influenzafertőzés súlyosságának előrejelzésében

A PLOS Pathogens folyóiratban megjelent új kutatás eredményei szerint az influenzavírusok olyan defektív genetikai anyagot tartalmaznak, amely aktiválhatja az immunrendszert, és ezeknek a molekuláknak az alacsonyabb koncentrációja súlyosbíthatja az influenza lefolyását.

Az influenzafertőzés különösen veszélyes csecsemőknél, időseknél és társbetegségben szenvedőknél, de időnként olyan embereknél is súlyos fertőzés alakul ki, akik egyébként egészségesek, ami arra utal, hogy az évente cirkuláló vírustörzsek között vannak virulensebbek és kevésbé virulensek. Bizonyos törzseknél már azonosították a súlyossággal összefüggő markereket, de sokkal hasznosabb lenne egy olyan általános marker, ami több törzsnél is használható lenne.

Ennek a markernek az azonosítására a spanyol Országos Biotechnológiai Központ kutatói a defektív vírusgenomokra fókuszálták a vizsgálatokat. Ezek a molekulák, amelyeket hiányos vírus-RNS alkot, az influenzavírus számos törzsénél megtalálhatóak. Korábbi kutatások arra utalnak, hogy fertőzött kísérleti állatokban ezek a molekulák aktiválják az immunrendszert, és ez által kihatással vannak a fertőzés súlyosságára.

A kutatók humán és egér sejtkultúrákat fertőztek meg az influenza A H1N1 különböző törzseivel. A kísérlet eredménye igazolta, hogy az alacsonyabb DVG (defektív vírusgenom) akkumulációt eredményező törzsek esetében a kísérleti egereknél súlyosabb volt a fertőzés lefolyása.

A kutatók megvizsgáltak olyan betegektől gyűjtött mintákból származó genomokat is, akiknél a 2009-es vagy későbbi sertésinfluenza pandémiák során súlyos vagy halálos kimenetelű fertőzés fordult elő. A kutatók itt azt találták, hogy a súlyos infekciót okozó H1N1 törzsnél szignifikánsan alacsonyabb volt a DVG-akkumuláció, mint amit az enyhébb tüneteket okozó influenza törzseknél.

Összességében az eredmények alátámasztják, hogy az alacsony DVG-szint a súlyos lefolyású fertőzés magasabb kockázatának előrejelzője lehet, és további kutatásokkal ez felhasználható lehet az influenza súlyosságának előrejelzésére, illetve terápiás és prevenciós irányelvek és stratégiák kidolgozása során.

Biztatóak az új influenzagyógyszerrel kapcsolatos kutatási eredmények

A fázis 2b Topáz vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a pimodivir (JNJ-63623872) szignifikánsan csökkentette a vírusterhelést hét napos kezelés során placebóval összehasonlítva felnőtt betegekben szövődménymentes A-típusú influenzában.

A pimodivirrel és oszeltamivirrel kezelt betegeknél szintén jelentősen alacsonyabb volt a vírusterhelés, mint a csak ugyanolyan dózisú pimodivirrel kezelt betegeknél.

A vizsgálat elsődleges végpontjára vonatkozó adatok igazolták, hogy a pimodivir jelentősen csökkentette a vírusterhelés AUC-jét. A vizsgálat során nem észleltek számottevő biztonságossági kockázatot, a leggyakrabban jelentett mellékhatás a hasmenés és hányinger volt. A hasmenés a 600 mg pimodivirrel kezelt betegeknél gyakoribb volt (monoterápiában vagy kombinációs kezelésben), mint a 300 mg-os adaggal vagy placebóval kezelteknél.

A pimodivirt az FDA 2017 márciusában jelölte ki gyorsított engedélyezésre, tekintettel arra, hogy az influenzás betegek kezelésében hiánypótló készítménynek számít, különösen a hospitalizált betegek esetében vagy ha a betegnél magas a szövődmények kialakulásának kockázata. A fázis 3 vizsgálatok 2017 második felében kezdődtek.

„Az influenza ma az egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi veszélyforrás, és számottevő kockázat áll fenn az antivirális rezisztencia kialakulása és a hospitalizált influenzás betegek számára adható gyógyszerek hiánya miatt. A pimodivir kifejlesztésének célja, hogy egy terápiás opciót biztosítson ezeknek a betegeknek” – mondta a gyógyszert fejlesztő vállalat alelnöke.

A pimodivir egy új gyógyszer-alosztály első tagja, az influenza-A polimeráz komplex PB2 alegységének az inhibitora. A vírus replikációs folyamatának egy alternatív részének megcélzása által a pimodivir hatékony lehet az olyan influenza-A vírus által okozott infekciók kezelésében, amelyek az egyéb rendelkezésre álló és eltérő hatásmechanizmusú antivirális szerekkel szemben már rezisztenciát alakítottak ki.

Világszerte minden évben több mint egymilliárd influenzás megbetegedés fordul elő, és a fertőzés körülbelül 5 millió súlyos megbetegedést és félmillió halálesetet okoz. A szezonális influenza által okozott teher mellett a 20. és 21. század pandémiái is megtestesítik az influenzavírus által jelentett fenyegetést: elég csak az 1918-as spanyolnátha járványra gondolni, ami 50 millió halálesethez vezetett.

Súlyos következményekkel járhat az influenzafertőzés a hospitalizált időseknél

Szakértők szerint az idei influenzaszezon különösen súlyosnak ígérkezik, és ezért fontos, hogy a klinikusok azonnal felismerjék, diagnosztizálják és kezeljék a fertőzést a hospitalizált betegeknél, különösen az olyan vulnerábilis betegpopulációkban, amilyen az időskorúaké.

A Journal of the American Geriatrics Society folyóiratban megjelent kutatási eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a 65 év feletti hospitalizált betegeknél az egészségügyi szolgáltató ritkábban végez el influenza tesztet, mint a fiatalabb betegeknél.

Az influenzafertőzés miatti hospitalizációk és halálesetek száma az idős betegek között a legmagasabb. A kutatók egy elemzést végeztek el annak felmérésére, hogy a kezelőorvosok elvégeztetik-e az influenza tesztet ezeknél a betegeknél az infekció tüneteinek jelentkezésekor. A kutatásba 1442 felnőtt beteget vontak be, akik akut légúti betegség vagy láz miatt kerültek kórházba az Egyesült Államokban 2006 novembere és 2012 áprilisa között.

A kutatás eredményei szerint a résztvevők 28 százalékánál végeztetett influenza tesztet az egészségügyi szolgáltató. Azoknak a betegeknek az átlag életkora, akiknél elrendelték a teszt elvégzését, 58 év volt, míg a nem letesztelt betegeké 66 év volt, és a fiatalabb betegeknél nagyobb volt az influenzaszerű megbetegedés valószínűsége (71 vs 49 százalék). Az influenzaszerű betegség gyakorisága az életkor előrehaladtával csökkent: 18 és 49 év között 63 százalék volt, 50 és 64 év között 60 százalék, és 65 év felett 48 százalék.

A vizsgálóorvosok minden betegnél elvégezték az influenzatesztet, függetlenül az egészségügyi szolgáltató által rendelt vizsgálatoktól. A vizsgálati laboratóriumi teszttel igazolt 399 influenzás beteg közel 50 százalékánál a kórházban nem végeztek influenzatesztet.

„Az influenza idős korban a hospitalizáció egyik gyakori oka, de sokszor mégis diagnosztizálatlan a fertőzés. Fontos, hogy a kezelőorvosok gondoljanak az influenza teszt elvégzésére, mert a vírusellenes a korai szakaszban hatásos, és így a fertőzés terjedése más nagy kockázatú betegekre megelőzhető.”