Az asztma súlyossága összefügg a légúti mikrobiom összetételével

A kutatás eredményei felvetik annak a lehetőségét, hogy a légúti mikrobiom változásai ok-okozati kapcsolatban vannak az asztmás tünetek súlyosbodásával, és megnyithatják az utat olyan új kutatások előtt, amelyek feltárhatják, hogy a légutakban élő baktériumok fajtáinak módosításával javítható-e az asztmás betegek állapota.

A kutatás eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg.

„Rendkívül nagy szükség van hatékonyabb asztmaterápiára ebben a betegcsoportban” – mondta a kutatás vezetője. „Ez az új kutatás nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot, de felveti olyan új terápiás megközelítés lehetőségét, ami áttörtést hozhat az asztma kezelésében, például ha olyan étrendkiegészítőket tudunk adni a betegeknek, amelyek a kedvező hatású baktériumtörzseket tartalmaznak. További kutatásokat szeretnénk végezni, hogy feltárjuk, hogy a légúti mikrobiom megváltoztatása csökkenti-e az asztmás tünetek rosszabbodásának kockázatát.”

A kutatók azt találták, hogy az asztma fellángolás korai jeleit tapasztaló gyermekeknél gyakoribb volt a betegséggel összefüggő baktériumtörzsek jelenléte a légutakban, mint például a Staphylococcus, Streptococcus és Moraxella. Ezzel szemben a Corynebacterium és a Dolosigranulum baktériumok által dominált légúti mikrobiomok esetén hosszabbak voltak a tünetmentes időszakok.

A kutatók azt is felfedezték, hogy az asztmás tünetek rosszabbodásának kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legnagyobb, akiknél a légúti mikroorganizmusok között a Corynebacterium és a Dolosigranulum fajok általi dominanciát felváltotta a Moraxella baktérium.
„Az eredményeink egy hirtelen változást jeleznek azoknak a gyermekeknek a légúti mikrobiomjában, akiknél légúti betegség alakult ki” – mondta a kutatás vezetője. „Az is rendkívül érdekes kérdéseket vet fel, hogy a mikrobiom változása fontos szerepet játszhat az asztmás rohamok kialakulásában.”

A felső légúti mikrobiom kutatást egy klinikai vizsgálat keretében végezték, amelyben 214, 5 és 11 év közötti, enyhe-mérsékelten súlyos asztmában szenvedő gyermek vett részt. A klinikai vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az inhalált kortikoszteroidok adagjának ötszörösére emelése az asztma rosszabbodásának első jeleire előnyösebb-e mint az alacsony dózisú kezelés fenntartása. A klinikai vizsgálat nem találta előnyösebbnek a nagyobb dózist.

A kutatók az eredmények alapján további vizsgálatokat terveznek, amelyekben egereken tanulmányoznák, hogy a légúti baktériumok különböző, kontrollált változásai ok-okozati összefüggésben vannak-e az asztma súlyosságával, illetve különböző, a légúti mikrobiom módosításának keresztül ható kezelési lehetőségeket is vizsgálnának.

Forrás: Zhou Y, Jackson D, Bacharier LB, Mauger D, Boushey H, Castro M, Durack J, Huang Y, Lemanske RF, Storch GA, Weinstock GM, Wylie K, Covar R, Fitzpatrick AM, Phipatanakul W, Robison RG, Beigelman A. The upper-airway microbiota and loss of asthma control among asthmatic children. Nature Communications. Dec. 16, 2019.

Fordította: Dr. Kaló Anna