Energiaitalok és a koffein okozta mellékhatások

1911-ben az amerikai egészségügyi hatóság az akkor érvényben lévő Food and Drug Act alapján 20 hordó Coca-Cola szirupot foglalt le Chattanooga városában. Úgy vélték, hogy a colában lévő koffein jelentős kockázati tényező (a korábbi évtizedben a cola receptjének alkohol- és kokaintartalmat már eltávolították). A fenti lefoglalást követően csökkentették a szirup koffeintartalmát is.

2012-ben az FDA egy energiaitalt vetett vizsgálat alá, éppen annak koffeintartalma miatt. Korábban néhány váratlan haláleset történt ugyanis koffeintartalmú italoktól – egyébként egészséges személyeken - ez vetette fel a szigorúbb szabályozás szükségességét. A koffeint és az alkoholt az FDA 2010-es deklarációja „nem biztonságos” szereknek minősítette. A koffein esetén felmerült az esetleges toxikus hatás lehetősége is.

Korábban erre nem volt precedens, hogy egy ártalmatlan, enyhe stimuláns hatású anyag – ez esetben maga az energiaital bekerüljön a letális veszéllyel járó, szabályozatlan szerek kategóriájába. Az USA-ban 1997-ben engedélyezték az energiaitalok forgalmazását. Azóta óriási mértékben megugrott a fogyasztásuk: 2005-ben 2,3 milliárd, 2010-ben pedig 6 milliárd doboz energiaital fogyott az Egyesült Államokban. A fiatalok kb. 6%-a fogyaszt naponta energiaitalt. A tengerentúli katonai egységeknél pedig a legénység 45%-a fogyaszt energiaitalt.

A legtöbb energiaital címkéje nem tünteti fel a koffeintartalmat. Sok energiaitalban vannak egyéb adalékok, pl. ginkgo, máriatövis stb., ezek miatt tekintik inkább étrend-kiegészítőnek, mint „gyógyszernek” az energiaitalokat. Az USA 1994-es Dietary Supplement and Education Act törvénye a növényi- és egyéb természetes eredetű anyagokat tartalmazó szereket nem tartja gyógyszereknek.

Az energiaitalokat fogyasztók milliói több energiát, fokozottabb éberséget remélnek ezek fogyasztásától. A nem szándékolt koffein-túlfogyasztás azonban súlyos betegséghez, egyes esetekben halálozáshoz is vezethet.

Kimondott koffeinmérgezést csak az utóbbi években diagnosztizáltak. Svéd adatok szerint 5000 törvényszéki orvostani boncolás során mintegy 1%-ban találtak 10 ?g/ml feletti koffein szintet. Perspektívájában tekintve, egy normál módon lefőzött kávé kb. 1-2 ?g/ml koffein szintet eredményez a vérben. 16 év boncolási gyakorlata alapján összesen 20 esetben találtak 80 ?g/ml feletti koffein vérszintet, mely potenciális letalitással bír. A közvetlen halálok 12 esetben volt koffeinmérgezés, bár számos esetben az illető egyéb gyógyszerelésben is részesült. A koffeinmérgezés okozta halál általában arrhythmia következménye volt.

Bár valóban leírták a fent jelzett 80 ?g/ml feletti szérum koffeinszint toxikus hatását, az nem ismeretes, hogy ehhez mennyi koffeint kell bevinni a szervezetbe. Rövid időn belül elfogyasztott 3-10 g koffein halálos mérgezést okozhat. A koffein jól felszívódik, a szérumszint csúcsa 15-45 perc körüli.

A koffein gyorsan metabolizálódik további aktív stimuláns szerekké, mint a teofillin és teobromin. Az alkohol és egyéb szerek a koffein t1/2 értékét (= 5 óra) meghosszabbítják, így toxikus hatása is elnyújtottabb. Az üdítőkben és a kávéban adagonként kb. 100 mg koffein van, néhány energiaital esetén adagonként ez elérheti a 250 mg-ot.

A toxikus dózis alsó határának (3 g koffein) eléréséhez legalább 12 egységnyi, adagnyi energiaitalt kellene néhány óra alatt elfogyasztani. Nem ismeretes, mennyi energiaitalt fogyasztottak azok, akikről feltételezhető, hogy haláluk ennek volt betudható. Számos tényezőt kell még e körben feltérképezni, pl. vonatkozó gyógyszeres interakciókat, a kapcsolódó citokróm P (CYP450 1A2) anyagcsereút sajátságait.

Egyes esetekben követhető, hogy a halálozás – és a prolongált koffeinszint - mögött több gyógyszer együttes hatása áll, melyek azonos metabolikus úton bomlanak. A metabolizmus számos tényező függvénye: testméret, életkor, nem, genetikai faktorok. Fennálló máj- vagy szívbetegség fokozhatja a koffein okozta mellékhatások iránti érzékenységet.

Miután az energiaitalok népszerűsége jelentős mértékben emelkedik, az orvos napi gyakorlatában erre is kell figyeljen, fiatalok esetén meg kell kérdezni, fogyasztanak-e rendszeresen stb. energiaitalokat. Fontos azt is tudni, mennyi a napi elfogyasztott koffeinmennyiség, általában mondható, hogy a napi maximum 500 mg biztonságosnak Máj- ill. szívbetegséggel élőknek nem javasolt a koffeinfogyasztás, ill. a napi maximális dózis alatti mennyiség bevitele.

Az FDA és az egyéb (gyógyszer) hatóságok szerepe még kérdéses. Az első logikus lépés lehet, hogy a címkéken szerepeljen az energiaital koffeintartalma. Svédországban pl. korlátozták a kiadható koffeintabletták mennyiségét, egy személy maximum 30 tablettát vásárolhat. Széles körben kellene ismertetni az energiaitalok potenciális ártalmait, hogy a fogyasztók, és a nagyközönség pontos tájékoztatást kapjon azok veszélyeiről.

http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1487123