Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek
A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.
Súlyos tüdőgyulladás, lélegeztetés, krónikus beteg, többségében idős emberek halála – nagyjából ezeket a kulcsszavakat halljuk nap mint nap, amikor az új koronavírus okozta megbetegedések leggyászosabb kimeneteléről beszélnek. A vírust SARS-CoV-2-nek nevezték el, a betűszó első fele pedig a súlyos akut légúti tünetegyüttes (severe acute respiratory syndrome) rövidítéséből származik, ami még egyértelműbbé teszi, hogy a betegség hátterében elsősorban légzőszervi tünetek állnak.
Ahogy azonban egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentősége lehet az ilyen irányú kutatásoknak. Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival – köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal – arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.
A szervezetben zajló gyulladásos változásokat megérzi az idegrendszerünk is, és egyes agyi központjaink – elsősorban a hipotalamusz – reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet, mely levertséggel, étvágytalansággal, lázzal és más megszokott tünetekkel jár. A vírusfertőzések hatása azonban ennél tovább is mehet. A gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Erre a jelenségre utalhatnak azok a klinikai megfigyelések, amikor egyes Covid-19-fertőzöttek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.
Felmerül azonban egy még aggasztóbb lehetőség az efféle tünetek magyarázatára: az, hogy a vírus bejut az agyba.
„Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – mondja Dénes Ádám. A szagérzékelés elvesztése arra is utalhat, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig eljut. De a perifériás idegeken át vagy az agyi erek falán keresztül is eljuthat a nyúltvelőbe, a légzőközponthoz, illetve a hipotalamuszba vagy az agykamrák melletti agyterületekre. Akár ez is történhetett azokban a fent említett esetekben, amikor koronavírus-fertőzöttek viszonylag jó állapotú tüdővel lettek rosszul, és kerültek kórházba, vagy éppen nagyon előrehaladott tüdőgyulladás esetén sem érzékelték megfelelően a légzésfunkciók hirtelen romlását, és ezért késve kerestek orvosi segítséget.
Az agyi fertőzés eshetőségét az is növeli, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 (ACE2) a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is. Ha pedig ez nem lenne elég, a vírusok körében egyáltalán nem szokatlan, hogy képesek az idegsejtek szinapszisain (összekapcsolódási pontjain) keresztül is terjedni. A herpeszvírusoknak ez jól ismert képessége (így alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán – egy látens herpeszfertőzésből agyvelőgyulladás), de az 1957-es ázsiai influenza (H2N2) vírusa is képes volt erre.
A neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) dolgozó Dénes Ádám és munkatársai Hortobágyi Tibor neuropatológussal együtt a világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. Céljuk annak felderítése, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.
Ha sikerül feltárni a vírus agyi hatásainak mechanizmusait, elképzelhető, hogy egyes antivirális szerek az agyi vírusfertőzöttség mérséklésével is javíthatnák a betegek esélyeit. De így nyílhatna esély az új koronavírus által kiváltott agyi gyulladásos folyamatok célzott gátlására is – esetleg olyan gyógyszerekkel, melyek más betegségek gyógyítására már forgalomban vannak, így biztonságosságuk már ismert. Ezenfelül a fertőzés és a társuló gyulladásos folyamatok hosszú távú idegrendszeri hatásainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a betegek mentális állapotának megértése vagy a betegek rehabilitációja szempontjából, illetve annak megállapítására, hogy a fertőzés fokozhatja-e különféle agyi-érrendszeri vagy neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.
