Hét súlyos betegséggel is összefüggésben van az Epstein-Barr vírusfertőzés
Amerikai kutatók által végzett vizsgálatok eredményei szerint a mononucleosist okozó Epstein-Barr vírus számos egyéb betegség kockázatát is növeli, többek között a szisztémás lupus erythematosus, sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis, juvenilis idiopátiás arthritis, gyulladásos bélbetegség, glutén enteropathia és 1-es típusú diabetes kockázatát.
A hét felsorolt betegség az Egyesült Államokban összesen 8 millió beteget érint. A kutatás eredményei a Nature Genetics folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények alátámasztják, hogy az Epstein-Barr vírus által termelt EBNA2 nevű protein több olyan helyen is kapcsolódik a humán genomhoz, amelyek ezekkel a betegségekkel vannak összefüggésben.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a környezeti tényezők, mint például vírusos és bakteriális fertőzések, az egészségtelen táplálkozás, környezetszennyezés hogyan lépnek kölcsönhatásba a humán genommal, és ezen keresztül hogyan befolyásolják különböző betegségek kialakulását.
„A genomikai eljárások segítségével igazolódni látszik, hogy a vírus által termelt anyagok kölcsönhatásba lépnek a humán DNS-sel azokon a pontokon, ahol a betegség genetikai kockázata fokozott” – mondta a kutatás vezetője.
Az EBV egy meglepően elterjedt vírus, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban például a lakosság 90 százaléka 20 éves korára megfertőződik vele. Fejlődő országokban a népesség 90 százalékánál már 2 éves kor előtt jellemző a fertőzés. Az EBV által okozott leggyakoribb betegség a mononucleosis, de az utóbbi években kutatók számos más megbetegedéssel, többek között a nyirokrendszer daganatos betegségeivel is összefüggésbe hozták az EB-vírust. Dr. Harley pedig a közelmúltban a lupus kialakulásának hátterében fedezte fel az EBV-fertőzés befolyását, és a kutatás felvetett egy olyan mechanizmust, amelyen keresztül az immunrendszernek a vírusra adott reakciója részt vesz a lupus kialakulásában, amit az is alátámaszt, hogy a lupusban szenvedő gyermekeknél szinte minden esetben fennáll az EBV-fertőzés.
„Ez a kutatás olyan áttörést jelenthet, ami új gyógymódok, prevenciós lehetőségek kifejlesztéséhez és az EBV szerepének teljes átgondolásához vezethet.”
Más patogénektől eltérően az EBV behatol a B-limfocitákba, átprogramozza azokat, és átveszi az irányítást a működésük felett. A kutatók most felfedeztek egy új mechanizmust, amelyen keresztül a vírus ezt megvalósítja, az úgynevezett transzkripciós faktorok befolyásolásán keresztül.
Az új kutatási eredmények azt igazolják, hogy a hét, egymástól látszólag független betegség hátterében valójában a transzkripciós faktorok azonos működési zavara áll, amit az Epstein-Barr vírus által termelt EBNA2 fehérje vált ki. Amikor ezek a transzkripciós faktorokból álló képletek a genetikai kód egy bizonyos szakaszával összekapcsolódnak, a lupus kialakulásának kockázata megnövekszik. Ha ugyanezek a transzkripciós faktorok egy másik szakaszhoz kapcsolódnak, akkor a sclerosis multiplex kockázata nő meg.
Az még nem tisztázott, hogy a hét felsorolt betegség esetei közül hány vezethető vissza korábbi EBV fertőzésre, a megbízható becslésekhez további genetikai elemzésekre lesz szükség.
„A vírus befolyásának mértéke eltérő a különböző betegségek esetén. Lupusban és SM-ben például valószínűleg több esetben igazolható az EBV mint kiváltó ok, de más betegségekben még nem tudtuk felmérni, hogy az esetek hány százalékában játszat jelentős szerepet az EBV-fertőzés.”
A kutatók azt remélik, hogy ha sikerül olyan gyógymódot kifejleszteniük, ami gátolja az EBNA2 fehérje keletkezését, akkor az ezekben a betegségekben jó eséllyel alkalmazható lenne. Néhány transzkripciós faktor esetében már létezik olyan – kísérleti vagy más betegség kezelésére engedélyezett – hatóanyag, amely azok működését gátolja. A kutatók ezeket a molekulákat is mélyrehatóan tanulmányozni kezdték.
John B. Harley et al, Transcription factors operate across disease loci, with EBNA2 implicated in autoimmunity, Nature Genetics (2018). DOI: 10.1038/s41588-018-0102-3
MedicalExpress