Gyermekkori neurológiai fejlődési zavarok – és a környezeti ártalmak

A neurológiai fejlődés zavaraival kapcsolatos betegségek, pl. autizmus, ADHD, dyslexia, és egyéb kognitív károsodások világszerte gyermekek millióit érintik, egyes diagnózisok száma az utóbbi időben szaporodik. A gyermekkori agyi fejlődés zavarai esetén az ipari vegyszerkibocsátásból származó ártalmak e gyarapodás ismert okának számítanak. 2006-ban a közlemény szerzői szisztémás áttekintést végeztek. Ötféle ipari vegyszer bizonyult neurotoxikus hatásúnak: az ólom, metil-higany, poliklórozott bifenilek, arzén, toluol. 2006 óta hat további kemikália került erre a listára: a mangán, fluorid, chlorpyrifos, dikloro-difenil-triklóretán (DDT), tetraklóretilén, polibrómozott difeniléterek. Nyilván számos neurotoxikus hatású vegyszer létezik még ezek mellett is.

Szerzők globális prevenciós stratégia kialakítását javasolják e kérdésben. Az eddig (célzottan) nem vizsgált vegyszerek, kémiai anyagok ilyen értelemben nem tekinthetőek biztonságosnak, és javasolt mindezek vizsgálata a fejlődéssel kapcsolatos neurotoxicitás irányában. Az ezirányú erőfeszítések koordinálása céljából mielőbb megindításra kerülő nemzetközi együttműködés szükséges.

****

A neurológiai fejlődési zavarok az összes újszülött mintegy 10-15%-át érintik, az autizmus spektrum zavar, a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat. Az agyműködés szubklinikai szintű zavarai lényegesen gyakoribbak mint ezek a neuro-behaviorális fejlődési zavarok. Minden fogyatékosság súlyos konzekvenciákkal jár: romlik az életminőség, viselkedészavarok alakulnak ki, rosszabbak a tanulmányi eredmények, társadalmi szinten is romlik a produktivitás.

A neurológiai fejlődés jelenleg észlelhető "globális járványának" okai csak részben tisztázottak. Bár vannak genetikai okok is, ezek nem magyarázzák az emelkedő prevalenciát, és az érintett gének egyike sem felelős, legfeljebb az esetek töredékében. Összességében véve a genetikai tényezők 30-40%-ban tehetők felelőssé a neurobiológiai fejlődési zavarok kialakulásáért. Így, mint nem genetikai faktor, a környezeti ártalmaknak történő expozíció is oki tényezőnek tételezhető fel, egyes esetekben összefüggésben állhatnak a genetikai prediszpozícióval is.

Erős evidenciák igazolják, hogy az iparban alkalmazott, a levegőben, környezetben széles körben elterjedt vegyszerek, kémiai anyagok alkalmat teremtenek a "néma járvány", a neurobiológiai fejlődés zavarainak globális kialakulásához. A fejlődésben lévő emberi agy igen érzékeny a kemikáliákkal való expozícióra, már a magzati állapotban, majd a csecsemő- és korai gyermekkorban is. A vulnerábilis időszakban történő (akár csekély mértékű) expozíció is tartós agykárosodást eredményezhet – felnőttkorban ugyanezen expozíciók már csekély, vagy nem kimutatható károsító hatással bírnak.

További részletek:

http://www.thelancet.com/journals/lanres/article/PIIS1474-4422%2813%2970278-3/fulltext?_eventId=login