Kutatók azonosították a vastagbélrák új terápiás célpontját
Kanadai kutatók azonosították azt a kulcsfontosságú fehérjét, amely a kolorektális daganatok számos típusánál serkenti a tumor növekedését.
A kutatás eredményei a Journal of Cell Biology című folyóirat legújabb számában jelentek meg, és alátámasztják azt, hogy az importin-11 nevű protein szállítja az onkogén hatású béta-katenint a vastagbélrák sejtek nukleuszába, ahol a béta-katenin stimulálja a sejtproliferációt. Ennek a transzportmechanizmusnak a gátlása megakadályozhatja a legtöbb kolorektális tumor növekedését.
A kolorektális daganatoknak körülbelül 80 százaléka az APC gén mutációjával van összefüggésben, ami emelkedett béta-katenin szintet eredményez. A béta-katenin szintnek az emelkedését követően a fehérje felhalmozódik a sejtmagban, ahol számos, a sejtproliferációt fokozó és a kolorektális tumorok növekedését serkentő gént aktiválhat. Az eddig nem volt ismert, hogy a béta-katenin hogyan jut be a sejtmagba.
„Mivel a béta-katenin transzportját irányító molekuláris mechanizmusok nem ismertek, ezért azt a célt tűztük ki, hogy azonosítjuk a folyamatos béta-katenin aktivitásért felelős géneket az APC-mutációval rendelkező kolorektális daganatok esetén” – mondta a kutatás vezetője, a torontói egyetem gyógyszerészettudományi tanszékének professzora.
A kutatók CRISPR DNS szerkesztő technológia segítségével olyan új módszert dolgoztak ki, amely segítségével a genomban azonosíthatóak azok a gének, amik kolorektális daganatoknál fokozzák a béta-katenin aktivitását. Az egyik ilyen gén az IPO11 volt, ami az importin-11 nevű protein kódolásáért felelős.
A kutatók azt találták, hogy az importin-11 a béta-kateninhez kapcsolódva bejuttatja azt az APC-mutációval rendelkező kolorektális tumorsejtek magjába. Az importin-11 sejtekből való eltávolítása megakadályozta, hogy a béta-katenin bejusson a tumorsejtek magjába és ott aktiválja a célpontjaként szolgáló géneket.
"Arra a következtetésre jutottunk, hogy az importin-11 szükséges a kolorektális tumorsejtek növekedéséhez, és ennek a fehérjének a jobb megismerése segíthet új terápiák kifejlesztésében."
Forrás: Mis et al., Journal of Cell Biology (2019). DOI: 10.1083/jcb.201903017
Fordította: Dr. Kaló Anna
