Fontos-e 2-es típusú diabetesben a vércukor-önkontroll?

A tanulmány szerzőinek érdeklődése arra irányult, hogy hatékony-e a nem inzulinnal kezelt 2-es típusú diabeteses betegekben a vércukor-önellenőrzés, vagy egyes speciális betegcsoportokban elegendő a helyes gyógyszerbeállítás - önkontroll nélkül.

Módszerek

Meta-analízis az egyedi betegadatlapok alapján. Források: Medline, Embase, valamint egy újabb keletű szisztémás áttekintés a klinikai vizsgálatokról a vércukor-önellenőrzés tekintetében. A főbb vizsgálókat a 2000-ig visszamenőleges időszak vonatkozásában keresték meg kiegészítő információk, egyedi betegadatok megkérésével. Betegbevonás: a randomizált, kontrollált vizsgálatokat vették figyelembe, ahol a nem inzulinnal kezelt, 2-es típusú diabeteses betegek vércukor-önkontrollt végeztek – szemben a csak klinikai kezeléssel, önkontroll nélküli csoportokkal. Csak olyan vizsgálatokat válogattak be, ahol minimum 80 fő volt a bevont betegek száma.

Az analízis során a komplett, befejezett eseteket elemezték a random effects model segítségével, a hatás, és az érzékenység tekintetében, előre definiáltak alcsoportokat az életkor, nem előzetes önkontroll, a diabetes tartama és az alap-Hb1Ac-szint szerint.

Eredmények

2552 beteget elemeztek, 6 bevonásra került vizsgálatban. A HbA1c szint átlagos csökkenése ?2.7 mmol/mol (95% CI ?3,9 - ?1,6; 0.25%) volt minden önkontrollos csoportban, az önkontrollt nem alkalmazóakkal szemben, a vizsgálat 6. hónapjában. A HbA1c szint átlagos csökkenése a csoportok között: 2,0 mmol/mol (3,2 – 0,8; 0,25%) a 3. hónapban, (5 vizsgálat) valamint 2.5 mmol/mol (4,1 – 0,9; 0,35%) a 12. hónapban (3 vizsgálat).

Az eredmények a hiányzó adatok inputja után sem változtak jelentős mértékben (p=0,21). A HbA1c szintek közötti különbség az életkorral, nemmel, alap-HbA1c-szinttel, a diabetes tartamával konzisztensen alakult. Egyedül a fiatalbbak és idősebbek közötti, valamint a és a HbA1c szint>86 mmol/mol (10%) érték-megoszlás nem volt elegendő az interpretációhoz. Nem volt különbség a systolés (?0,2 Hgmm, 95% CI ?1,4 – 1,0), diastolés vérnyomásban (?0,1 Hgmm, ?0,9 – 0,6), és az összkoleszterin szintben sem (?0,1 mol/L, 95% CI ?0,2 – 0,1).

Megbeszélés

A meta-analízisből, az egyedi betegadatokból származó evidencia nem volt meggyőző abban a tekintetben, hogy nem inzulinnal kezelt 2-es típusú diabetesben végzett vércukor-önkontroll mellett jelentősebb lenne a klinikai hatás, mint a csak klinikailag beállított, és önkontrollal nem ellenőrzött esetekben – bár a HbA1c-értékek közötti különbség szignifikánsnak adódott. Az alcsoportok közötti szintkülönbségek konzisztensnek látszottak az egyéni, és a klinikai jellemzők szempontjából egyaránt.