Tízmilliárdos mínuszban a fogászati alapellátás

Legalább 15 milliárd forintra lenne szüksége a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott fogászatoknak ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a szektor működése, mondta az Economxnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara volt alelnöke, Zala vármegyei fogorvos.

A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forinttal kevesebb jut a fogászati ellátásra, az idei évi 88,1 milliárd forint után 2025-ben 86,6 milliárd forintot szánnak a területre az államkasszából. Ráadásul Nagy Ákos szerint az elmúlt két évben közel hatmilliárd forintot vettek ki a fogászati büdzséből, mert a bértámogatás sor túl volt tervezve, és átcsoportosítás helyett, inkább elvették a milliárdokat.

A MOK volt alelnöke szerint az elmúlt években létrejöttek a fogászati praxisközösségek, de vannak olyanok, akik önhibájukon kívül nem kerülhettek be a közösségekbe, mert nincs praxisjoguk, ők jellemzően az iskolafogászatok és a fogszabályozó orvosok. Akik nem kerülhetett be praxisközösségbe, azok számára ez frusztráló lehet – mivel a közhiedelemmel ellentétben a fogorvosi és háziorvosi alapellátásban nem valósult meg teljes körű bérrendezés, hanem a praxisközösségi tagság szintjének megfelelően kaptak 30-80-100 százalékos bértámogatást az orvosok. Aki kimaradt a praxisközösségből, mert intézményi ellátó vagy szakellátást végez vállalkozóként, az csak 30 százalékos bértámogatást kap, ez akár egymillió forinttal is kevesebbet is jelenthet egy fogászat számára, pedig ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kollégái, ráadásul mind az alapellátás, mind szakellátás jogviszonyban teljes bérrendezést kapott plusz feltételek nélkül sorolta a negatívumokat Nagy Ákos.