Bio anyagok, virtuális valóság és 3D nyomtatás - a fogászat is a digitalizáció útján?

A WHO Global 2022-es becslése szerint a szájüregi betegségek közel 3,5 milliárd embert érintenek világszerte, 2 milliárd ember szenved maradandó fogak szuvasodásától, és 514 millió gyermek szenved az elsődleges fogak szuvasodásától.  A fogorvosi beavatkozásokra tehát nagy a “kereslet”. De mi várható a jövőben, a fejlődő technológia mit tartogat az iparág számára?

Digitális térhódítás: AI, AR, VR és 3D nyomtatás a fogászatban

 Ahogy a legtöbb iparágban, úgy a fogorvostudományban is egyre nagyobb teret hódít a digitalizáció, mint például a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR) és a 3D nyomtatás.

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a fogorvosok már az első körben még inkább személyre szabott kezelési tervet tudnak kialakítani pácienseiknek. Ez költségmegtakarítást jelent mind a fogorvosok, mind a betegek számára. Továbbá az AI segítségül lehet a jövőben a rezisztens szájrák terjedésének mélyebb megértésére, így a túlélési arányok is javíthatók lesznek - derült ki az amerikai Adit átfogó cikkéből. A kiterjesztett valóság főként a fogorvostanhallgatók új generációs választási eszköze lehet a jövőben, kulcsfontosságú szájápolási eljárások, köztük a rekonstrukciós technikák elsajátítására. Továbbá a fogorvosok virtuális ábrázolásokat készíthetnek a kezelési eredményekről rendelőikben. Hasonlóképpen a kiterjesztett valósághoz, a virtuális valóság is a fogászati ágazat oktatási szektorának nyújt segítséget. A hallgatók VR szemüveget viselhetnek és virtuális műtéteken vehetnek részt. Néhány évvel ezelőttig a CAD/CAM technológia (számítógép által tervezett és számítógép által elkészített folyamat) volt a fogtechnika legújabb vívmánya. Noha a CAD/CAM-et még ma is széles körben használják kulcsfontosságú eszközként a fogászatban, a 3D nyomtatás digitális forradalommá vált, amelyet a fogászati ipar gyorsan átvett. Az elmúlt években a 3D nyomtatás hatékonyabb és költségtakarékosabb módszernek bizonyult - derült ki az új-zélandi Institute of Digital Dentistry cikkéből. A fogorvosok, fogtechnikusok és fogászati asszisztensek költséghatékonyan, személyre szabott fogászati eszközöket állíthatnak elő, a fogszabályozó illesztők és implantátum modellek nyomtatásától például a koronákig.

Bio anyaghasználat a fogászatban, hódít a cirkónium implantátum

 A bio anyaghasználat és a biokompatibilis anyagok alkalmazása egyre fontosabb szerepet játszanak a fogtudomány területén is. Az előrehaladó kutatások és fejlesztések révén az elmúlt években növekedett az érdeklődés a biokompatibilis anyagok iránt, többek között a cirkónium implantátum is bio anyagból készül. Az olyan biokompatibilis anyagok, mint például a cirkónium-oxid, széles körben elfogadottak az implantátumok készítéséhez, mivel kevésbé valószínű, hogy a szervezet nem fogadja be az anyagot. “A hagyományos fogászati implantátumokat általában titánból vagy titánötvözetekből készítik, és ezek a típusok régóta használatban vannak a fogászati implantáció terén. A cirkónium implantátumok az utóbbi években váltak egyre népszerűbbé és elérhetővé, mivel egyre nagyobb lett az igény egy olyan megoldásra, amelyet a fémallergiások is használhatnak. Ráadásul a cirkónium alapanyag miatt az élettartama is hosszabb. Egyedileg készülnek, a digitális tervezésneknek köszönhetően a páciensre szabva. Ami pedig a közelmúlt egyik nagy fejleménye: a cirkónium implantátumot sugárkezelés alatt álló daganatos betegeknél is elkezdtük alkalmazni” - mondja Dr. Kovách Sándor, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.

Mit hoz a jövő?

 A jövőben a fogorvostudományban várható további fejlesztések történnek majd az AI és AR alkalmazásával a diagnózisokban és kezelésekben, valamint az innovatív anyagok, például a cirkónium implantátumok terjedése, amelyek lehetővé teszik a magasabb színvonalú és személyre szabottabb fogászati ellátást. A digitális technológiák és a fenntartható megoldások is előtérbe kerülnek a fogorvosi gyakorlatokban.

A német Dental Tribune 2040-re számos számos új technológiát jósol, ilyen például fogászati chat, ahol az alkalmazás mesterséges intelligencián (AI) működő chatbotja fogadja a páciens előzetes  panaszait. A beteg képet készíthet az aktuálisan problémás fogról, a kiterjesztett valóság segítségével láthatja, hogyan kell kinéznie a fényképnek, mielőtt elkészíti. A fénykép elküldése után a chatbot feltesz neki néhány utólagos kérdést, amelyekre szövegben vagy szóban válaszolhat a páciens, majd a chatbot előzetes diagnózist, néhány tanácsot és rövid videót küld útmutatásokkal arról, hogyan próbálhatná meg a beteg otthoni körülmények között megoldani a problémát (kisebb problémák, például fogtisztítás), és így saját kezűleg orvosolhatja a bajt otthon anélkül, hogy a fogászati klinikára kellene mennie.

Összességében tehát elmondható, hogy a technológia térnyerése mind a felhasznált anyagok, mind a tervezések és kezelések során segítséget fog nyújtani, azonban attól még jó ideig nem kell félni, hogy a fogorvosokat robotok fogják helyettesíteni.