További cikkek a Endokrinológia rovatból

Az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát

A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás (oszteoporózis) áll fenn.

hirdetés

Aki az oszteoporózis kezelésére biszfoszfonát tartalmú gyógyszert szed, az mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát, mert ez a hatóanyag a csont regenerációs képességét is csökkenti, ami egyes fogászati beavatkozásoknál komplikációkhoz vezethet – hívja fel a figyelmet Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.

A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is. A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van. Kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet.

A fogágybetegség növelheti a cukorbetegség vagy akár a szív-és érrendszeri megbetegedések lefolyásának súlyosságát is, továbbá összefüggésben állhat a koraszülések és az alacsony születési súly gyakoribb előfordulásával. A változókorban lévő nők a menopauza során bekövetkező hormonális változások miatt jobban ki vannak téve a betegség kockázatának, mint a férfiak vagy a 45 év alatti nők. Az ösztrogénszint csökkenése a menopauza idején többek között az állcsontok anyagcseréjére is kihat, ilyenkor bakteriális fertőzés esetén a csontlebomlás felgyorsul, az új csontszövet képződése pedig lassul – mondja Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika tanársegédje. Hozzáteszi: a hormonális okok miatt kialakult csontritkulás a fogágybetegségek lefolyását is meggyorsíthatja. Azokban az esetekben, amikor mindkét betegség fennáll, fontos volna a kezelőorvosok közötti kommunikáció a csontritkulás gyógyszeres kezelésének megkezdését megelőzően, ugyanis a biszfoszfonát hatóanyagú gyógyszerek lassítják ugyan a csont lebomlását, de a regenerációs képességét is csökkentik. Ez egyes fogászati beavatkozások esetében (például fogeltávolításnál, szájsebészeti, parodontológiai műtétnél) akár súlyos komplikációkhoz is vezethetnek. Ezért az, aki az oszteoporózis kezelésére biszfoszfonát vagy más a csontanyagcserét lassító (antireszorptív) hatású gyógyszert szed (általában szájon át hetente egyszer, vagy intravénásan néhány havonta), kezelés előtt mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát – hívja fel a figyelmet a szakember.

Dobos Andrea hangsúlyozza, hogy a fogágybetegség a leghatékonyabban a megfelelő otthoni szájhigiéne kialakításával és fenntartásával, valamint a fogorvosi rendelőben végzett rendszeres ultrahangos fogkőleszedéssel előzhető meg. A fogkefe és a fogkrém mellett ajánlott a fogselyem, fogköztisztító kefék használata is.  A rendszeres fogorvosi vizsgálatok és az időben felállított diagnózist követő célzott parodontológiai műtéti kezelések hozzájárulhatnak a fogak és a fogágy egészségének megőrzéséhez, még a változókorban is. Az egészséges táplálkozás, a megfelelő D-vitamin bevitel pedig támogatják a csontok egészségét.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

Semmelweis Egyetem

Ajánlott cikkek