Egészségügy másutt: mi történik Kínában?

A kínai kormány a következő nyolc évben átlagosan évi 50 milliárd jüant (1800 milliárd forintot) pumpál az egészségügybe, kifejezett figyelmet szánva hét kulcsfontosságú ágazatnak - írja a keddi China Daily napilap.

A kiemelt területek között szerepel az alapvető egészségügyi ellátás színvonalának javítása, a háziorvosok átfogóbb és modernebb szakmai képzése, a digitális közegészségügyi információs hálózat kiépítése, az orvosi készülékek fejlesztésének kiterjesztése és a hagyományos kínai gyógyszerek fejlesztése.

Hangsúlyt fektetnek emellett az egyre nagyobb gondot jelentő pszichológiai betegségek megelőzésére, valamint a krónikus betegségek megelőzésére és kezelésére. Utóbbi jelenleg több mint 260 millió embert érint a kelet-ázsiai országban, számuk az elmúlt évtizedben évente mintegy 10 millióval nőtt - derül ki a kínai egészségügyi minisztérium statisztikáiból. A számok szerint az összes haláleset 85 százaléka valamilyen krónikus betegségnek tudható be, a probléma pedig óriási terhet ró a költségvetésre: ma a központi egészségügyi kiadások csaknem 70 százalékát ezen bajok kezelésére irányuló kiadások teszik ki.

A kínai egészségügyi vezetés a múlt héten döntött az egészségügyi biztosítási rendszer kiterjesztéséről, így abba mostantól a legsúlyosabb betegségek is beletartoznak. Továbbra is magas ugyanakkor azok aránya, akik ellátásukat így is saját zsebből fizetik. A kínai egészségügyi rendszer több sebből vérzik: a kórházak ellátottsága javarészt elégtelen, felszerelésük elmaradott, gyógyszerkészletük elavult, az intézmények túlzsúfoltak. Az orvosok általánosságban alulfizetettek, bevételeiket drága gyógyszerek felírásával próbálják egyensúlyozni.

Az egészségügyi rendszer átalakítása a következő időszak kiemelt prioritása lesz, mivel a kínai kormány a társadalmi stabilitás elősegítésére törekszik, amelynek fontos része a szociális ellátórendszerek reformja. Ezt a demográfiai trendek, főleg pedig a társadalom elöregedése is követeli. A hivatalos előrejelzések szerint a születéskor várható időtartam Kínában a 2010-es 74,8-ról 2020-ra 77 évre nő, a gyermekhalandóság arányát pedig a tavalyi 12-ről 10 százalékra kívánják mérsékelni, miközben az aktív munkakorú képesség népességen belüli aránya tavaly óta csökken.

A McKinsey & Co. amerikai tanácsadó cég múlt heti tanulmányában azt jósolta: Egyesült Államok után Kína költheti az évtized végéig a legtöbb pénzt egészségügyre, a kelet-ázsiai ország akkorra a bruttó hazai jövedelem, a GDP hét százalékát fordíthatja gyógyszerekre, orvosi berendezésekre és kórházi kezelésekre. Július végén a kínai egészségügyi dolgozók a rendszer fokozott reformjára szólították fel a kormányt, az átfogóbb változtatások bevezetése ugyanakkor már az ősztől tavaszig lezajló személyi változások után az új kínai vezetés feladata lesz.