Új eredmények: a dohányzással összefüggésbe hozható hospitalizáció alakulása a hevített dohánytechnológia megjelenése előtt és után
A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben, Japánban vált elérhetővé a dohányzók számára. Jelenleg már a világ több, mint 50 országában kapható. 2020-ban az amerikai FDA „módosított kockázatú dohányterméknek” minősítette, és világszerte egyre többen vizsgálják az egészségre, illetve dohányzási szokásokra gyakorolt hatásait.
A valós életbeli adatok felhasználása a dohányzási ártalmak alakulásának vizsgálatában is fontos módszer, ami lehetővé teszi egyes változók, illetve populációszintű intervenciók hatásainak felmérését. Ennek megfelelően korábban egyes dohányzást szigorító vagy tiltó intézkedések betegségkimenetelekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára is használták. A japán populáció esetében elvégzett elemzés ennek logikája szerint vizsgálta azt a hipotézist, hogy a füstmentes alternatíva megjelenésével igazolható-e az ártalomcsökkentés.
A kutatók egy korábbi tanulmány mintájára ismételten idő-sorozat elemzést végeztek, ami a HTP elérhetősége előtt és után vizsgálta a COPD akut exacerbációja, illetve az iszkémiás szívbetegség akut epizódjai miatti hospitalizáció alakulását a 20-74 éves lakosok körében.
Az alkalmazott idő-sorozat elemzés egy olyan módszer, ami azokban az esetekben szolgáltathat releváns bizonyítékokat, amikor a randomizált-kontrollált vizsgálati lehetőségek nem adottak. Az új vizsgálat a HTP megjelentése előtti 5 évet és az utána következő 4 évet foglalta magába (2010-2019). A valós életbeli adatok a Japán Orvosi Adatközpontból (JMDC) kerültek lehívásra. Az alábbi ellátási események kerültek a vizsgálatban bevonásra:
- COPD miatti hospitalizáció,
- COPD exacerbáció miatti hospitalizáció,
- COPD exacerbáció és alsó légúti fertőzés miatti hospitalizáció,
- iszkémiás szívbetegség miatti hospitalizáció.
Eredmények
A vizsgált időszakban – októl függetlenül – a kórházi ellátások száma közel 8,5-szeresére növekedett Japánban (2010-ben 53 481 ellátási esemény, 2019-ben 450 761 ellátási esemény). A COPD, illetve az iszkémiás szívbetegség okozta akut epizódok miatti hospitalizáció megtört trendjeit az alábbi ábrák szemléltetik.
A vizsgált időszakban az összes kórházi ellátás 1,93%-ára COPD miatt került sor, a COPD exacerbáció és alsó légúti fertőzés együtt további 0,43%-ot tett ki. Emellett megfigyelhető volt az is, hogy a férfiak kétszer olyan gyakran szorultak kórházi kezelésre COPD miatt, mint a nők. Az adatok elemzésével statisztikailag szignifikáns csökkenés volt kimutatható a COPD-hez köthető minden ellátási esemény vonatkozásában, a hospitalizációk száma 0,1-0,2%-kal csökkent a HTP előtti időszakhoz mérten. Az alsó légúti fertőzéssel kiegészülő mintában pedig további 0,03-0,04%-os csökkenés volt látható, és a csökkenés dinamikája gyorsuló trendet mutatott a HTP bevezetése után.
Az iszkémiás szívbetegség átlagosan a hospitalizációk mintegy 4,32%-át tette ki a vizsgált időszakban, előfordulása 2016 után kezdett csökkenti 4,49%-ról 4,02%-ra. Ugyanakkor a mért csökkenés statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak.
Az újabb eredmények összhangban voltak a korábban, más adatforrásból származó valós adatokon alapuló vizsgálati eredményekkel a japán populációra nézve.
Mint azt az elemzést elvégző kutatók hangsúlyozták, a HTP megjelenését követően Japánban 2016 óta érzékelhető a hagyományos cigaretta-eladások egyre gyorsuló visszaesése, évente átlagosan 9,5%-os csökkenés látható. Ezzel párhuzamosan a HTP-t használók száma emelkedett: 2019-re a piaci részesedés 25%-át már a füstmentes eszközök tették ki. A változó trendek és a két folyamat időbeli egymáshoz való viszonya az alábbi ábrán látható.
Annak ellenére, hogy az idő-sorozat elemzésekből ok-okozati összefüggés nem vonható le, populációszintű változás észlelésére mindenképpen alkalmas módszer. Az ártalomcsökkentés paradigmájának alátámasztásához vagy megcáfolásához ugyanakkor nem csak időre, hanem további vizsgálatokra is szükség van: más országok trendelemzéseire, illetve az egyéni egészségi állapotra gyakorolt hatások átfogó vizsgálatára.
Ugyanakkor az alternatív dohánytechológiák továbbra is kizárólag azon dohányzó felnőttek számára jelenthetnek megoldást, akik valamilyen okból nem szoknak le a dohányzásról. A dohányzáshoz köthető ártalmak kialakulásának teljes csökkentése, csak a nikotin- és dohánytermékektől való teljes tartózkodással érhető el. Azaz, a rá sem szokással, dohányzás esetén pedig azonnali leszokással.
Források:
- van der Plas A et al. (2022): Ischemic Heart Disease and Chronic Obstructive Pulmonary Disease Hospitalizations in Japan Before and After the Introduction of a Heated Tobacco Product. Front Public Health. doi: 10.3389/fpubh.2022.909459
- PMI Scientific Update September 2022, Issue 16 (online) www.pmiscience.com/content/dam/pmiscience/en/pdfs/scientific-update-magazin/pmi-scientific-update-16-japan.pdf
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
