Szerb és magyar szakértők vitatják a dohányártalom-csökkentési stratégiák szerepét
A European Medical Journal kardiológia aloldalán jelent meg az az interjú, ami a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja a hagyományos leszokástámogatási eszközökön túl. A megkérdezett szakemberek szerint az alapellátás, különösen a háziorvosok felelőssége jelentős a lehetőségek mérlegelésében, és a dohányzás okozta betegségek megelőzésében.
Habár a morbiditás és mortalitás csökkentésének leghatékonyabb módja a leszokás, sokan még egy-egy kardiovaszkuláris esemény után sem tudják – vagy nem is akarják – letenni a cigarettát. Dr Toldy-Schedel Emil kardiológus, a budai Szent Ferenc Kórház főigazgatója és a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, valamint Nebojsa Tasic kardiológus, a szerb Dedinjei Kardiovaszkuláris Intézet igazgatósági tagja és az International Society of Vascular Health elnöke arról értekeztek, hogy a nikotinfüggőség és egyéb pszichés okok miatt a dohányzásról le nem szokók számára az ártalomcsökkentés nyújthat relatív segítséget.
A dohányzáshoz köthető betegségek megelőzésének a legjobb módja továbbra is, ha kerülünk minden dohány- és nikotinterméket, dohányzás esetén pedig az azonnali leszokás. Azonban azon felnőtt dohányzók számára, akik valamilyen fent nevezett okból nem szoknak le, elérhetők már a hagyományos dohánytermékekhez képest alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívák is.
Mintha 100 éves háború vagy járvány sújtaná a földet
Tasic a fenti erős hasonlattal illette a dohányzást, mivel az mindent egybevetve világszerte az egyik legmagasabb rizikóval járó egészségügyi kockázati tényező, illetve halálok. A megelőzhető daganatos betegségek mellett (csak a tüdőrákok kb. 70%-át a dohányzás okozza), az európai lakosság fele valamilyen kardiovaszkuláris betegség következtében hal meg, a dohányzás okozta több mint 7 millió halálesetből pedig évente minden negyedik kardiovaszkuláris betegség miatt következik be. Az összefüggéseket és a kórélettani okokat régóta ismerjük. Míg a dohányfüst által befolyásolt számos molekuláris folyamat sokáig visszafordítható a leszokással, az atherosclerotikus plakkok kialakulása nem tartozik ezek közé. Ez utóbbi egyben a rokkantsággal korrigált elvesztett életévek (DALY) második leggyakoribb oka – csak a hipertónia előzi meg.
Tasic felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészségkárosodás bekövetkeztével az érintettek már nem képesek úgy részt venni a társadalmi életben, mint előtte. A stroke-on, infarktuson átesők vagy súlyos perifériás érbetegségben szenvedők fele egyáltalán nem nyeri vissza munkaképességét, még a rehabilitáció után sem. Mint elmondta, ez alól a fiatalok sem kivételek, világszerte látható – különösen olyan társbetegségek mellett, mint a cukorbetegség – hogy a kardiovaszkuláris események és a rokkantság már egészen fiatal életkorban is bekövetkezhetnek.
Vitathatatlan előnyei ellenére is nehezen halad előre a leszokástámogatás
Egy egész életen át dohányzó személy életideje átlagosan 10 évvel rövidebb a nem dohányzó kortársaihoz képest. Az 50 éves kor előtt történő leszokás ezt a kockázatot még megfelezheti, és ha valaki még korábban teszi le a cigarettát, akár normalizálódhatnak is a vesztett évek. A dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásának megelőzésének leghatékonyabb módja továbbra is, ha el sem kezdünk dohányozni, tehát kerülünk minden nikotin- és dohánytartamú terméket, dohányzás esetén pedig az azonnali leszokás javasolt. Ennek ellenére Magyarországon például az érintettek 56%-a stroke, 70%-a perifériás érbetegség diagnózisa, 40%-uk pedig szívroham után sem hagy fel a dohányzással – számolt be a hazai adatokról Toldy-Schedel – ez nagy betegpopulációkat jelent – tette hozzá.
Az alternatív füstmentes technológiákról kizárólag azon dohányzó felnőtteknek érdemes tájékozódni, akik valamilyen okból nem szoknak le. A két szakember egyetértett abban, hogy a leszokási kísérletek sikertelensége elsősorban az erős nikotinfüggésre vezethető vissza. Így a leszokástámogatás csak olyan formában lehet hasznos, amiben a szakemberek bizalmi alapú terápiás kapcsolatot alakítanak ki. Tasic a pszichés és viselkedésbeli függőség szerepe mellett megjegyezte, hogy az egészségnevelés hiánya is nagy akadálya a leszokásnak, mivel a kardiovaszkuláris szövődmények sokáig tünetmentesen, csendben alakulnak ki. Így az érintettek sokáig jól érzik magukat, ezért nem motiváltak vagy meg sem fordul a fejükben a dohányzás mellőzésének az igénye.
Tasic és Toldy-Schedel abban is egyetértettek, hogy a dohányzókat nem lenne szabad homogén csoportként kezelni az intervenciós stratégiákban. Elmondásuk szerint három csoport különíthető el, és mindegyik csoport külön megközelítést igényel. Azoknak, akik le akarnak szokni, de képtelenek rá, a farmakológiai intervenció alkalmazása és egyidejű tanácsadás és támogatás ajánlott. Azoknak pedig, akik bár próbálkoznak a leszokással, de leszokásra tett kísérleteik rendre elbuknak, minél több lehetőséget kell biztosítani a további próbálkozáshoz. Toldy-Schedel szerint azonban jelentős azoknak a száma is, akik a nikotinfüggőség miatt nem tudnak vagy nem is akarnak leszokni, nekik alternatív megoldásokat kell felkínálni a dohányzás okozta ártalom csökkentése érdekében.
A nikotin visszás szerepe és az ártalomcsökkentés
Tasic és Toldy-Schedel szerint bár a nikotinfüggőség a legnagyobb akadálya a dohányzásról való leszokásnak, a dohányzás mégsem elsősorban a nikotin miatt veszélyes, hanem a füstben lévő karcinogének és egyéb káros anyagok miatt. A magyar szakember külön is hangsúlyozta, hogy nem a nikotin öli meg a fogyasztókat – ezt fontos számításba venni, amikor másodlagos és harmadlagos megelőzési stratégiákon gondolkodunk. Mint elhangzott, nem véletlen, hogy múlt évben az Európai Kardiológiai Társaság leszokástámogatásra vonatkozó ajánlása a füstmentes alternatív eszközök használatát is felvette a lehetséges intervenciók közé azon betegek esetében, akik sikertelenek a leszokásban vagy nem szándékoznak elhagyni a dohánytermékeket.
Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a jelenleg rendelkezésre álló orvosi bizonyítékokon túl több hosszú távú vizsgálatra van szükség annak bizonyítására, hogy a füstmentes rendszerekre történő váltás valóban kevésbé káros mint a hagyományos dohánytermékek használata. Toldy-Schedel saját klinikai munkája során kizárólag abban az esetben javasolják a füstmentes eszközökre történő váltást, ha a beteg több próbálkozás ellenére sem tudott leszokni a dohányzásról hagyományos módszerekkel.
Mindezeken túl mindkét szakember beszámolt arról, hogy milyen jellegű kutatásokat várnak még annak érdekében, hogy a szakmai és terápiás döntések minél erősebb evidenciákon alapulhassanak. Egyrészről, Toldy-Schedel szerint szükséges tovább vizsgálni, hogy a hevített dohány aeroszol tartalmaz-e bármi olyan anyagot, amit a cigaretta nem, és amennyiben igen, az milyen kórélettani hatásokat válthat ki. Másrészről, Tasic a cigarettákkal összehasonlító tanulmányokon túl erős prospektív, dupla vak vizsgálatokat lát szükségesnek, amelyek képesek lehetnek mérni, hogy vannak-e az új technológiával járó potenciális többletelőnyök – például a kardiovaszkuláris események számának csökkenése.
A két szakember az ártalomcsökkentés előnyeit alátámasztó további orvosi bizonyítékok felhalmozódásától várja azt az áttörést, amin keresztül ez az új szemlélet az alapellátásban is megjelenhet. Szerintük a családorvosok feladata volna megvizsgálni az ártalomcsökkentés lehetőségeit, és közbenjárni az érdekelteknél, mivel ők az első és legszemélyesebb kapcsolódási pont a dohányzók életében. Tasic szerint a háziorvosok támogatásával és fokozatos, különböző helyzeteket felismerő leszokástámogatási stratégiával számos betegnél csökkenthető lenne annak előfordulása, hogy kardiológiai ellátásra legyen szükség.
Felhasznált forrás:
The Role of Harm Reduction in Smoking Cessation Strategies. EMJ 2022;7[2]:28-32. Online elérés: https://www.emjreviews.com/flagship-journal/symposium/the-role-of-harm-reduction-in-smoking-cessation-strategies-j190222/
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
