Füstmentes jövő: a dohányzás ártalmainak csökkentése az orvosi bizonyítékok fényében
Az alternatív füstmentes technológiák az elmúlt pár évben jelentős, világszerte megfigyelhető változásokat indítottak a dohányzási szokásokban. A kezdetben laborkörülmények között és állatmodelleken vizsgált új technológia egészségre gyakorolt hatásai mára egyre több klinikai vizsgálat és valós életből vett adat alapján is nyomon követhetők. A kutatási kérdés nem kevesebb, minthogy alkalmasak lehetnek-e ezek az alternatív nikotinbeviteli eszközök a dohányzási ártalom és a következményes morbiditás csökkentésére?
A jelentős dohányzási ártalomcsökkentést ígérő, égés helyett hevítésen alapuló nikotinbeviteli rendszerek komoly szakmai és bioetikai kérdéseket vetnek fel az egészségügyi prevenció és a leszokástámogatás tekintetében. A dohányhevítést övező szakmai vita számos színtéren zajlik, legutóbb a negyedik alkalommal megtartott, No Smoke Summit konferencián kerültek ismertetésre a kérdésben jelenleg aktuális kutatási eredmények és szakpolitikai intézkedések.
Az orvosi bizonyítékoknak nem csak az egészségpolitikai és népegészségügyi kérdések eldöntésében, hanem az orvos-páciens találkozás során, a betegágy mellett és minden egyéb klinikai környezetben is meghatározó szerepe van. A különféle erősségű bizonyítékok különböző mértékben befolyásolják az egyes ellátási szinteken meghozott döntéseket. Mindezt úgy, hogy az orvosi bizonyítékok mindig hordoznak magukban bizonytalanságot. A hétköznapokban már jól kitapasztalt, gyakran ismétlődő ellátási események során könnyű megfeledkezni erről a bizonytalanságról, ugyanakkor minden új technológia értékelésekor, amikor a bizonyítékok keletkezése térben, modalitásban és időben korlátozott, ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Nincs ez máshogy a füstmentes technológiák újabb generációjával sem.
Ártalomcsökkentés alternatív nikotinbeviteil eszközökkel?
A füstmentes technológiák egyes biokémiai-kórélettani jellemzői már régóta ismertek. Ezek használata mellett is kialakul, illetve fennmarad a nikotinfüggőség, ugyanakkor jelentősen kevesebb ismerten rákkeltő anyagot tartalmaz például a dohány hevítésekor keletkező aeroszol, mint a dohány égésével járó füst. Számos összehasonlító vizsgálat lezajlott, ami az új technológiák használata mellett jelentkező relatív ártalomcsökkentés mértékét mérte a hagyományos dohánytermékek (cigaretta) fogyasztásával szemben. Vitán felül áll ugyanakkor, hogy a maximális egészségnyereség kizárólag a dohányzásról való leszokással vagy a rá sem szokással érhető el. Ahogyan azt is le kell szögezni, hogy az új technológia is egészségügyi kockázatot jelent, hosszú távú hatásai jelenleg nem ismertek.
A fő kérdés, hogy jelenthet-e klinikai többletelőnyt, ha a dohányzó betegek a cigarettáról alternatív dohánytermékekre váltanak?
A dohányzás végjátéka Svédországban
A No Smoke Summit konferencián a dohányzás belátható jövőjéről szóló kerekasztal beszélgetést Karl Fagerström, klinikai szakpszichológus előadása nyitotta, aki a Svédország tapasztalatait és helyzetét ismertette a dohányzási ártalomcsökkentés „jógyakorlataként”. Svédország, mint több másik ország, korábban azt a népegészségügyi célt tűzte ki maga elé, hogy a dohányzás prevalenciáját 5% alá csökkenti (ez az ún. Végjáték meghatározás), mely célt mostanra el is érte. Ezzel az Európai Unióban a legjobb helyen állnak a dohányzási ártalom populációszintű felszámolása tekintetében. Az intézkedések kedvező hatásai napjainkban kezdenek igazi tendenciát kirajzolni. Jelenleg az Eurobarometer szerint a svéd lakosságban 4% a dohányzás prevalenciája (2021). Az ártalomcsökkentés már kimutatható, míg európai átlagban 100 000 főre 128 dohányzás okozta haláleset jut, addig Svédországban ez a szám már 72 halálesetre mérséklődött.
Elsőre talán meghökkentő, de Svédország ezt a sikert nem jelentősen szigorúbb dohányzásellenes szabályozással érte el. A svédek a jogszabályi szinten történő dohányzást visszaszorító intézkedések szigorúsága tekintetében európai viszonylatban a 15. helyen állnak az ún. Tobacco Control Score alapján. Fagerström hangsúlyozta, hogy a siker hátterében egy összetett stratégia állt, ami nem utasította el kategorikusan az alternatív nikotinbeviteli eszközöket. A döntéshozók külön hangsúlyt fektettek a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítására azzal, hogy elismerték: nem minden dohányos hajlandó lemondani a nikotinról, az alternatív nikotinforrások viszont relatív ártalomcsökkentést jelenthetnek a cigarettával szemben. A dohányzásról való leszokást egy az FDA által is elismerten „kevésbé káros” termék megjelenése, az ún. snus nagyban segítette. Norvégiában is hasonló trendek láthatók.
Fagerström az összegzést azzal zárta, hogy a hagyományos, égéssel és füsttel járó éghető cigarettákat érdemes lehet alternatív nikotinbeviteli eszközökkel helyettesíteni, mert a klinikai és a valós életbeli, népegészségügyi tapasztalatok alapján a nem éghető dohánytermékekre való váltás már önmagában is jelentős ártalomcsökkentést jelenthet a dohányzó populáció számára.
Ami az Európai Rákellenes tervből kimaradt?
Az Európai Bizottság 2020 februárjában új egészségpolitikai célt fogalmazott meg az Európai Rákellenes terv formájában. A 2020-as adatok alapján az EU-ban a rosszindulatú daganatok incidenciája 2,7 millió eset és 1,3 millió haláleset volt. A terv egyben olyan kezdeményezés is, amely a nemzeti szintű ártalomcsökkentési törekvéseket is ösztönözni, erősíteni kívánja, különös tekintettel a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítására.
Ignatios Ikonomidis, a No Smoke Summit konferencia szervezői bizottságának elnöke, és az Athéni Nemzeti és Kapodisztriai Egyetem 2. Kardiológiai Osztályának Echokardiográfiai és Preventív Kardiológiai Laboratóriumának igazgatója ismertette a dohányzás kontrollálhatóságának megvitatását szorgalmazó SCOHRE Rákellenes tervvel kapcsolatos álláspontját. Elmondása szerint a terv nem vette számításba azokat az orvosi bizonyítékokat, amelyek az e-cigaretták és az egyéb újabb füstmentes nikotinbeviteli eszközök kockázatcsökkentő szerepét igazolják.
Ikonomidis ugyanakkor maga is elismerte, hogy a kockázatcsökkentés mértéke a jelenlegi körülmények között még elkerülhetetlenül számos nyitott kérdést hordoz magában. Ugyanakkor nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogy az égésmentes alternatívák minden esetben jelentős ártalomcsökkentést jelentenek azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a hagyományos dohánytermékek fogyasztásáról. Így a SCOHRE az évről évre gyarapodó nemzetközi tapasztalatok és új ismeretek alapján javasolja, hogy a jelenleg érvényben lévő ártalomcsökkentést célzó intézkedéseket vizsgálják felül a leszokás támogatás hatékonyságának javítása és a dohányzás okozta betegségteher csökkentése érdekében.
Ilyen formában – a SCOHRE szerint – az ártalomcsökkentés a dohányzásellenes intézkedések harmadik pillérének tekintendő a leszokástámogatás és a rászokás megelőzése mellett.
Felhasznált forrás: No Smoke Summit (2021): The future of smoking in europe [online] https://www.nosmokesummit.org/2021/09/30/the-future-of-smoking-in-europe/
