Füstmentes alternatívák: népegészségügyi potenciált vagy túlzott kockázatot jelentenek az új nikotintartalmú termékek?

Napjainkban Svédország lakosságának kevesebb, mint 5%-a cigarettázik. A skandináv országban kialakított nemzeti stratégia kapcsán gyakran hallani a dohányzás végjátékáról is. A siker titka a következetes, ugyanakkor a társadalmi igényeket és sajátosságokat is figyelemmel kísérő, haladó szellemiségű stratégia, melyben a dohányzás visszaszorításának hagyományos eszközei mellett a füstmentes kategóriába sorolt nikotintartalmú termékek is szerepet kaptak.

A füstmentes kategóriába nem csak az elektronikus cigaretták, illetve a még újabb dohányhevítő rendszerek tartoznak, hanem egyéb termékek is, például a snüssz-ként is ismert dohánypárnák is, melyek használata Svédországban egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. A snüssz őrölt dohánylevelet tartalmaz. Ez a füstmentes alternatíva lényegében kiszorította Svédországból a hagyományos, éghető cigarettát.  Ma már vannak olyan alternatívák is, amik dohányt nem, de nikotint tartalmaznak, ezeket nikotinpárnának hívjuk.

Továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásának megelőzésének leghatékonyabb módja, ha el sem kezdünk dohányozni, tehát kerülünk minden nikotin- és dohánytartamú terméket, dohányzás esetén pedig az azonnali leszokás javasolt. Az alternatív füstmentes technológiákról kizárólag azon dohányzó felnőtteknek érdemes tájékozódni, akik valamilyen okból nem szoknak le.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a dohánypárna/snüssz legalább akkora, vagy nagyobb hatékonysággal enyhíti a cigaretta utáni sóvárgást és segíti az arról való leszokást vagy a, mint a nikotinpótlásra szolgáló, klinikumban általánosan használt egyéb módszerek (Lunell et al., 2020). A nikotinfüggőség szempontjából fontos megjegyezni azt is, hogy egyes felmérések szerint a dohány- vagy nikotintartalmú terméket sosem fogyasztók 90%-a egyáltalán nem érdeklődött az új termék iránt, a sosem dohányzók mindössze 3%-a, az egykor dohányzóknak pedig 2%-a jelezte, hogy érdekli a nikotinpárna (Patwardhan et al., 2021).  

Fagerström a nikotinpárna példáján keresztül hangsúlyozta, hogy a füstmentes alternatívák körüli szabályozást mindenképpen ajánlott a tudományos bizonyítékokra alapozni. Ilyen fontos eredmények a toxikológiai és farmakokinetikai vizsgálatok, abszolút és relatív biztonságosság (különös tekintettel a fogyasztási és beviteli módok összehasonlítására), a célcsoportra (elsősorban a leszokni szándékozók és a leszokni nem szándékozók csoportjai), illetve annak felmérésére, hogy az új termékek hogyan befolyásolják egyéni és rendszerszinten a dohány- és nikotinfogyasztási szokásokat.

A professzor szerint jól látszik, hogy a hagyományos szabályozási eszközök mellett azok az országok tudnak újabb áttörést elérni a füstmentes célok elérésében és a leszokástámogatási programok hatékonyságának növelésében, ahol a relatív ártalomcsökkentést jelentő alternatívák – bizonyos keretek közt – de szerepet kaphatnak a folyamatban. Svédország mellett hasonló elven zajlik a relatív dohányzási ártalomcsökkentés például az Egyesült Királyságban, ahol az e-cigaretták (vaping) és nem a nikotinpárna jelenti azt a füstmentes alternatívát, ami mellett nagyobb ütemben csökken a cigarettázási prevalencia, mint az EU-27 országaiban. Sőt – tette hozzá – arra utaló jelek is vannak, hogy a füstmentes alternatívák rövidebb időn belül érhetnek el népegészségügyi szinten is érzékelhető javulást, mint a hagyományos megszorítások.

Fagerström arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az elmúlt évtizedekben a dohányzók aránya virtuálisan világszerte csökkent, a globális népességgyarapodás miatt a számuk lényegében nem változott, továbbra is 1 milliárd fő körüli, így a betegségteher csökkenése sem várható újabb intervenció nélkül. A hatékony intervenció kulcsa pedig az innováció. A professzor szerint Svédországban látható az ártalomcsökkentés paradigmájának népegészségügyi hatása: a dohányzás okozta megbetegedések (különösen a tüdődaganatok, COPD és az iszkémiás szívbetegség), illetve a következményes halálozás is jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. Ezeknek a betegségeknek Svédországban a legtöbb betegségcsoportban jóval alacsonyabb, férfiak körében pedig a legalacsonyabb az incidenciája az EU-átlaghoz viszonyítva (Ramström, 2018).

Fagerström közel 50 éve foglalkozik a nikotinfüggőség, illetve a leszokástámogatás társadalmi-egészségügyi problémájával. A dohányzás visszaszorításában betöltött szerep miatt nem csak Svédországban, hanem nemzetközileg is elismert szakmai tekintélynek számít, 1999-ben a WHO kitüntetését is átvehette a dohányzás-visszaszorítás területén végzett szakmai tevékenységéért. Többek között az ő munkásságához köthető a Magyarországon is használt Fagerström-féle nikotinfüggőségi teszt.

Az előadásban hivatkozott publikációk:

Fagerström, K. (2022) Can alternative nicotine products put the final nail in the smoking coffin? Harm Reduct J 19, 131. https://doi.org/10.1186/s12954-022-00722-5

Lunell, E. et al. (2020) Pharmacokinetic comparison of a novel non-tobacco-based nicotine pouch (ZYN) with conventional, tobacco-based Swedish Snus and American Moist Snuff, Nicotine Tob Res., 22(10):1757-1763 DOI: 10.1093/ntr/ntaa068

Patwardhan, S. – Fagerström, K. (2022) The New Nicotine Pouch Category: A Tobacco Harm Reduction Tool?, Nicotine & Tobacco Research, Volume 24, Issue 4, April 2022, Pages 623–625, https://doi.org/10.1093/ntr/ntab198

Ramström, L. (2018) Sweden's pathway to Europe's lowest level of tobacco-related mortality, Tob. Induc. Dis. 2018;16(Suppl 1):A607 https://doi.org/10.18332/tid/84681

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kapcsolódó hasznos anyagok:

Egyes, a füstmentes alternatívák szerepét a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésében elismerő egészségügyi szervezetek álláspontjai >>

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat hevített dohánytermékekkel kapcsolatos állásfoglalása >>

A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve

FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.