Füstmentes alternatívák hatása dohányzó COPD-s betegekre
Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.
A füstmentes dohánytermékek népegészségügyi hatásait számos irányból vizsgálják jelenleg is. Ide tartoznak a hevített dohánytermékek, illetve a snüssz utódjaként elterjedt nikotintasakok, amelyek nem tartalmaznak dohányt. Ezek fogyasztókra gyakorolt hosszútávú hatásai kevésbé ismertek, mint a cigaretta esetében, ugyanakkor egyre több tanulmány vizsgálja az alternatív termékek dohányzási ártalomcsökkentő szerepét a cigarettához viszonyítva. A COPD-s populációt érintő jelenlegi ismereteket Gizelle Baker a PMI tudományos kapcsolatokért felelős elnöke, Riccardo Polosa a Catania-i Egyetem belgyógyász professzora, Adam Lenart a PMI népegészségügyi kutatásokért felelős menedzsere, és Tryggve Ljung a Swedish Match alelnöke összegezték a dohányzás vonatkozásában.
A téma súlyát jelzi, hogy a COPD a WHO adatai szerint a harmadik vezető halálok világszerte, ami csak 2019-ben 3,23 millió életet követelt. Emellett a fejlett országokban a COPD-s megbetegedések több mint 70 százalékáért a dohányzás tehető felelőssé – ismertette az adatokat a panelbeszélgetés moderátora, Sukhi Hayer, újságíró és médiaszakértő.
Nem kellene lemondani a betegekről
A COPD egy visszafordíthatatlan, nem gyógyítható betegség – kezdte a téma kifejtését Baker és Ljung – a betegség előrehaladását pedig nagyban befolyásolja a beteg magatartása. A dohányzásról és a nikotinról való teljes leszokással érhető el a legjobb eredmény, a klinikai gyakorlatban viszont ez a ritkább kimenetel, így a tüdőt tovább károsító anyagok szervezetbe jutásának megelőzése folyamatos kihívást jelent. Baker hangsúlyozta, hogy éppen ezért a le nem szokó felnőttek számára, bár nem kockázatmentesek, a füstmentes alternatívák kedvezőbbek lehetnek, mint a cigaretta.
Lenart egy új megközelítésben, modellezéssel ismertette az ún. csökkentett kockázatú termékeket, illetve a dohányzást visszaszorító intézkedések mérhető, illetve várható népegészségügyi hatásait. A modellezés az egyéni hatások vizsgálatából és a csökkentett kockázatú eszközökre váltók számának felméréséből indul ki. Lenart legfontosabb eredményként először elmondta, hogy a modellezés jól láthatóvá teszi a leszokás és a füstmentes eszközre váltás közötti különbséget: a teljes leszokás gyorsabban ér el kedvező hatást. Ezt követően tért rá dohányzást folytató populációnál láthatókra.
Németország példáján keresztül erősen valószínűsíthető, hogy a füstmentes termékek bevezetése hatékony eszköz lehetne a COPD okozta halálozás mérséklésében, a hagyományos dohányzást visszaszorító intézkedésekkel (áremelés, reklámtilalom stb.) együtt alkalmazva.
Ljung, a jövőbe mutató modellezéssel szemben, az időben visszafelé utazva közelítette meg az ártalomcsökkentés témáját, a Svédországban tapasztaltak alapján. Mint mondta, a snüssz mint az egyik első, széles körben elterjedt füstmentes alternatíva, az 1970-es években vált népszerűvé Svédországban, főként a férfiak körében. Az elmúlt évtizedekben ezt követően szignifikánsan csökkent a COPD előfordulási gyakorisága az északi országban. Ljung emellett kiemelte azt is, hogy egyre több független vizsgálat igazolja a cigaretta füstmentes alternatíváinak ártalomcsökkentő hatását, melyek közül a snüsszel kapcsolatosan egyértelműen kitűnik, hogy a snüssz okozta betegség és halálozási mutatók nagyságrendekkel elmaradnak a cigaretta okozta károktól. Ahogyan nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a füstmentes alternatíva elterjedése mellett Svédországban a legalacsonyabb a cigarettafogyasztás az európai régióban.
A szakértők emellett a már COPD-vel diagnosztizáltak esetét tárgyalták. Elhangzott, hogy bár a dohányhevítő technológia még csak egy évtizede érhető el, az eddig felgyűlt bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy annak használói jelentősen alacsonyabb káros és potenciálisan káros kemikáliaszinteknek vannak kitéve, amit a rendszeresen frissülő Cochrane meta-analízis és szakirodalmi összegzés is alátámaszt. A továbbiakban azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a klinikai körülmények közti bizonyítékszintézisre – mondták. Ennek megfelelően a közelmúltban indult egy 3 éves periódust felölelő kutatás, melynek célja, hogy dohányzásról leszokni nem kívánó, közepes súlyosságú, krónikus bronchitisszel élő COPD betegek állapotát kövesse, cigarettáról dohányhevítő rendszerre történő váltás mellett.
A hiánypótló vizsgálat várhatóan 2027 nyarán zárul majd. Emellett az első független tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy a dohányzást nem mellőző COPD betegek körében figyelemre méltó, relatív ártalomcsökkentő hatása lehet a füstmentes alternatíváknak.
Az azonban továbbra is hangsúlyozandó, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek elkerülésének leghatékonyabb módja a nikotin- és dohánytermékektől való tartózkodás. Tehát a rá nem szokással, dohányzás esetén pedig a leszokással érhető el, így a COPD esetében is dohányzásról és a nikotinról való teljes leszokással érhető el a legjobb eredmény. A füstmentes alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányzók számára jelenthetnek ártalomcsökkentő lehetőséget, akik valamilyen okból nem szoknak le a dohányzásról.
A kerekasztal beszélgetés visszanézhető az alábbi linken: www.pmiscience.com/en/news-events/open-science/heated-tobacco-oral-snus-copd-models/
Felhasznált irodalom:
Lee, P.N. (2013) Epidemiological evidence relating snus to health - an updated review based on recent publications. Harm Reduct J. 2013;10(1):36. https://doi.org/10.1186/1477-7517-10-36
*Az Open Science tudományos esemény a Philip Morris International szervezésében történt.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
