A hevített dohányterméket használók jobb parodontális állapottal rendelkeznek, mint a cigarettázók
A fogágyproblémák és a dohányzás kapcsolata már évtizedek óta ismert tény, melyet számos tanulmány bizonyított, de laikus megfigyelések alapján is egyértelmű összefüggést láthatunk a dohányzás és a fogágybetegségek között. A Dentistry Journal-ban idén publikált horvát keresztmetszeti vizsgálat célja a parodontitis mértékének felmérése és összehasonlítása a dohányzó, a füstmentes dohányterméket használó és a nemdohányzó csoportokban.
A dohányzás 85%-kal növeli a fogágybetegség kialakulásának kockázatát. A hagyományos cigaretta füstje számos káros, mutagén és rákkeltő vegyi anyagot tartalmaz, mint például szén-monoxidot, arzént, hidrogén-cianidot, benzolt, reaktív gyököket és dohányspecifikus nitrózaminokat. A cigarettafüst a szájüreg kemény- és lágy szöveteire gyakorolt negatív hatása szintén jól ismert tény. A szájüreg és a garat rákos megbetegedései a parodontitis, a fogszuvasodás, a szájüregi fájdalom és a csökkent nyálelválasztás csak néhány a dohányzóknál előforduló egészségügyi probléma közül. Szintén régóta ismert tény, hogy a cigarettafüstben jelenlévő káros anyagok negatív hatással bírnak az immunrendszerre és a keringési rendszerre, és negatívan befolyásolják a parodontális betegségek előfordulását és progresszióját.
A dohányzók jellemzően mélyebb parodontális szondázási mélységet, nagyobb klinikai tapadásvesztést, ínyrecessziót, alveoláris csontvesztést és fogvesztést mutatnak. Továbbá a dohányzás befolyásolja az erek vazomotilitását, ami, különösen az erős és hosszútávú dohányosoknál elősegíti az érszűkület kialakuását, károsan befolyásolja az angiogenezist és csökkenti az erek számát. A fogínyvérzés kialakulása a károsító anyag dózisától függ, a dohányzás hatása már napi 10-20 cigarettánál eléri a platót. A zavart és csökkent gingivális mikrocirkuláció alacsony perfúzióhoz és csökkent gyógyulási potenciálhoz, valamint a parodontális terápiára adott rosszabb válaszkészséghez és végül rosszabb prognózishoz vezethet.
E változások közül sok a dohány égése során keletkező toxinok következménye.
A füstmentes alternatívák hatása a parodontális állapotra
Ivana Mišković, ahorvát University of Rijeka tudósa és munkatársai keresztmetszeti kutatásukban a parodontális egészségi állapotot vizsgálták a dohányzók, a dohányhevítő rendszert használók, valamint a nemdohányzók között. A vizsgálatba a rijekai fogászati klinika 26-56 év közötti páciensei közül 66 beteget vontak be, a vizsgált csoport 64%-a nő. Három, életkor és nem szerinti csoportot alkottak egyenlő számú résztvevőkkel: nemdohányzók, cigarettát szívók és hevített dohányt fogyasztók. A szondázási mélység (PD) és a klinikai tapadásvesztés (CAL) voltak az elsődleges végpontok.
A szerzők körültekintően jártak el a vizsgált végpontok megválasztásakor, és korábbi tanulmányokat is feldolgoztak a vizsgálat minél objektívebb megvalósítása érdekében. A három csoportot megfeleltették egymásnak a dohányterhelés szerinti rétegzés, a szájápolási szokások, az általános, valamint a szájüreg egészségi állapota szerint. A klinikai kérdés "PICO" formátumban a következő volt: Van-e szignifikáns különbség a parodontális szövetek klinikai paramétereiben a dohányhevítő rendszert (THS/Tobacco Heating Systems) használóknál az éghető cigarettát használókhoz és a nemdohányzókhoz képest?
A klinikai vizsgálat magában foglalta a harmadik molárisok kivételével az összes fog vizsgálatát. Egy milliméteres fokozatú PCP-15 UNC parodontális szondát (Hu-Friedy, Chicago, IL, USA) használtak a következő parodontális mutatók rögzítésére: szondázási mélység (PD), fogínyvérzés (FMBS), fogkő (FMPS), ínyvisszahúzódás (GR), fogmozgás (TM), furkációs defektusok (FD) és klinikai tapadásvesztés (CAL). A PD és GR méréseket foganként 6 helyen mérték (mezio-bukkális, a bukkális felszín közepe, disto-bukkális, disto-orális, a szájfelszín közepe, mezio-orális).
A szondázási mélység nagyobb volt a cigarettázóknál, mint a hevített dohányt használóknál, továbbá a klinikai tapadásveszteség nagyobb volt a cigarettázóknál, mint a füstmentes alteratívát használóknál.
Az eredmények alapján azt látták, hogy a három csoport az átlagos CAL és PD tekintetében különbözött (p ≤ 0,002). A cigarettázóknak voltak a legmagasabb, a nemdohányzóknak pedig a legalacsonyabb értékei. A dohányhevítéses csoportban rosszabb volt a parodontális állapot (CAL és PD), mint a nemdohányzó csoportban, de ez nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét. A csoportok nem különböztek szignifikánsan a fogak mobilitása szempontjából, de a klasszikus cigarettázóknál volt a legmagasabb a mobilitás prevalenciája, míg a nemdohányzóknál és a hevített dohányterméket fogyasztóknál azonos volt a prevalencia.
A szondázási mélység szignifikánsan különbözött a napi nikotinkitettség kategóriái között, de szignifikáns különbség csak a nemdohányzók és a napi ≥15 cigarettát/hevített dohányt használók között mutatkozott (1. ábra).
1.ábra: A napi nikotinkitettség és a dohányzási előélet összefüggése a szondázási mélységgel és a tapadásvesztéssel. A körök a kiugró értékeket jelölik, míg a vízszintes vonalak a szignifikánsan eltérő csoportokat kötik össze. (Mišković et al. 2024)
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a THS aeroszoljának lényegesebb kisebb mértékben van káros hatása a parodontális szövetekre, mint a hagyományos cigaretták füstjének. A vizsgálatban részt vevő, alternatív dohánytermékethasználók összességében kevesebbet dohányoztak, mint a cigarettázók, ami valószínűleg hozzájárult a jobb parodontális állapothoz. A hevített terméket fogyasztók a parodontális indexek tekintetében jobban hasonlítottak a nemdohányzókra, mint a cigarettázókra. A THS nikotintartalmú aeroszolja azonban nem bizonyult teljesen ártalmatlannak a parodonciumra nézve.
A cigarettázóknál volt a legmagasabb a szondázási mélység (PD), az ínygyulladás, a lepedék- és vérzési pontszámok, valamint a klinikai tapadásvesztés (CAL) értéke. A fogvesztés hasonló volt a cigarettázó és az hevített dohányterméket fogyasztók csoportjában. A statisztikai szignifikancia azonban a PD-re és a CAL-ra korlátozódott, amelyek az aktív parodontális betegséget jelzik. A dohányzás és a parodontális betegség közötti összefüggés megerősítést nyert, a dohányzás 4,7-szer nagyobb kockázatot jelent a parodontitis kialakulására. Meglepő eredmények ebben a vizsgálatban a fogínyvérzés értékei voltak. A cigarettázóknál volt a leggyakoribb előfordulás, és a THS-t használóknál a legkisebb.
A bemutatott eredmények alátámasztják a kutatók által a tanulmányban felállított hipotézist, hogy a hevített dohánytermékek nikotintartalmú aeroszoljának való kitettség kevésbé károsítja a parodontális szöveteket, mint a hagyományos cigaretta füstje. Azt azonban fontos kiemelni, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásának megelőzésének leghatékonyabb módja továbbra is az, ha el sem kezdünk dohányozni, tehát kerülünk minden nikotin- és dohánytartamú terméket, dohányzás esetén pedig az azonnali leszokás javasolt. Az alternatív füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mert tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy addiktív, például megemeli a szívfrekvenciát. Kizárólag azon dohányzó felnőttek számára merülhet fel ártalomcsökentésként, akik valamilyen okból nem szoknak le.
Forrás:
Mišković, I. et al. (2024): Periodontal Health Status in Adults Exposed to Tobacco Heating System Aerosol and Cigarette Smoke vs. Non-Smokers: A Cross-Sectional Study Dent. J. 2024, 12(2), 26; https://doi.org/10.3390/dj12020026
A kép forrása:
https://www.mdpi.com/2304-6767/12/2/26
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
