Gyulladásos bélbetegséget okozhatnak egyes antidiabetikumok
Egy kutatás szerint a dipeptidil-peptidáz-4 inhibitor csoportba tartozó antidiabetikumok fokozzák a gyulladásos bélbetegség kockázatát.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kockázat összességében alacsony, de a kezelőorvosok figyelmét fontos felhívni a potenciális összefüggésre.
A dipeptidil-peptidáz-4 (DPP-4) inhibitorok az antidiabetikumok egy viszonylag új csoportjába tartoznak, amelyek a vércukorszint csökkentésén keresztül fejtik ki a hatásukat, és azoknak a betegeknek írják fel ezeket a gyógyszereket, akik nem jól reagálnak más kezelésekre.
A DPP-4 inhibitorok a DDP-4 enzim gátlásán keresztül hatással vannak a szervezet gyulladásos reakcióira és a bélrendszer hormonszintjeire. Kutatási eredmények alátámasztják, hogy a DPP-4 enzim alacsonyabb szérumszintje összefüggésben lehet a gyulladásos bélbetegség (IBD) fokozott aktivitásával, de eddig nem volt olyan kutatás, ami az enzimgátlás és az IBD előfordulása közötti kapcsolatot vizsgálta volna.
Kanadai kutatók azt tűzték ki célul, hogy feltárják a DPP-4 inhibitorok és a gyulladásos bélbetegség kialakulása közötti összefüggést 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknél. A kutatók 141 170 felnőttkorú, angliai beteg adatait elemezték, akik 2007 és 2016 között kezdtek el antidiabetikumot szedni. A betegeket először inzulinnal kezelték, és kizárták a vizsgálatból azokat, akiknél IBD vagy hasonló betegség fordult elő a kórelőzményben. A kutatás során figyelembe vették az életkort, testtömeget (BMI), dohányzást, alkohollal összefüggő betegségeket és a diabéteszes szövődményeket. A résztvevőket átlagosan 3,5 évig monitorozták, ez alatt az időszak alatt 208 új IBD esetet észleltek, ami 37,7/100 000 személyév incidenciarátának felel meg.
Összességében a DPP-4 inhibitorokkal történő kezelés 75 százalékkal növelte a gyulladásos bélbetegség kialakulásának kockázatát (53,4 eset/100 000 személyév), összehasonlítva az egyéb antidiabetikumokkal (34,5 eset/100 000 személyév).
Az IBD kockázata arányos volt a DPP-4 inhibitor terápia időtartamával, körülbelül 3-4 év kezelés után érte el a legmagasabb szintet, majd 4 évnél hosszabb kezelés után fokozatosan csökkent.
A kutatók nem zárják ki annak lehetőségét, hogy más tényezők is befolyásolták az IBD kialakulását, és további vizsgálatok szükségesek az eredmények alátámasztásához, de a kezelőorvosoknak figyelembe kell venniük ennek az összefüggésnek a lehetőségét, és célszerű magas IBD-kockázatú betegeknél valamilyen más típusú antidiabetikumot felírni a betegeiknek.
European Pharmaceutical Review